A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1883-1884 (Budapest, 1884)

A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem újjá-alakíttatása 104. évének 1884. május 13-án tartott ünnepe

6

Dr. SZABÓ J. RECTORI BESZÉDE.

van, mely a nála követett rendszerrel oly annyira meg van elégedve, hogy nem találja szükségesnek azon lényeges változtatást tenni, s ez a német: akár halljunk itt nyilatkozni egy jeles természettudóst, mint Helmholtz, akár egy jeles történészt, mint Sybel, egy kitűnő jogtudóst mint Stein, nagyhirü orvosokat, mint Billroth, Dubois-Reymond, vagy bármely más színezetű egyetemi szakembert, arról győződünk meg, hogy a felső tanítás vezéreszméi felett vélemény- különbség nincs, legfölebb csak arra szorítkoznak, váljon az alap megingatása nélkül némely hasznos czélok ugyanegyütt elérhetők-e; míg ellenben a francziák, olaszok, az angolok és transatlanti véreik, valamint több más apróbb nép, midőn a náluk divó rendszer szerint az egyetemi tanítás meg nem felelő voltát kitüntetik, a reformot már magában az alapban mondják megteendőnek s ugyanegyütt mindannyian a német egyetemi rendszert tekintik olyannak, mely ez időtájt a legtökéletesebb és a melynek alapelveit a reform keresztülvitelénél szem előtt tartani tanácsolják.

Az egyetemek történetében lapozva, legelőször is szembetűnik, hogy azoknak vagy hétszázados létében, hol az egyik hol a másik kerekedett felül. Régebben a tanítási nyelv Európaszerte a latin lévén, a jó hírbe jött egyetemre a tanulni vágyók minden országból sereglettek, és néha oly számot tettek ki, mely akár egy nem megvetendő hadseregnek is beillett volna azon időkben.

Majd Páris majd Bologna volt egykor egyike a legkiválóbb egyetemeknek. Párisba mentek, kiket a fcheologiai kérdések érdekeltek; Bolognát keresték fel, a kik a római meg kánoni jogról alapos fejtegetést akartak magoktól a mesterektől élő szóval hallani. Voltak évek midőn vagy 10,000 tanuló tarka seregét lehetett a város ferdén épült nehány őrtornyából szemlélni. Az egyetem belső falain még ma is meg van