A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1883-1884 (Budapest, 1884)
Történeti visszapillantás
TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS. A k. m. tudomány-egyetemet eredetileg Pázmány Péter bíbornok- primás 1635. május 12-ikén, ú. m. a Hittud. és Bölcsészettud. karral, Nagy-Szombatban alapította, és vezetését a Jézus-társaságra bízta. Alapítvány levelét H. Ferdinánd római császár és magyar király 1635. október 18. kelt aranypecsétes kiváltságlevelével megerősítette, és a nagyszombati főiskolát a római szent birodalom és más egyetemek szokásos jogai s szabadalmaival császári és királyi hatalmánál fogva felruházta. Ünnepélyes megnyitása az alapító bíbornok által azon évi november 13-án Dobronoky György nagyságos rector alatt történt. A Hittud. és Bölcsészettud. karhoz 1667. a Jogtudományi járult, mely Losy Imre és Lippay György prímásoknak e czélú hagyományaiból, végrendeleti végrehajtóiknak január 2-án kelt oklevele által, négy tanszékkel alapíttatott, és azon hó 16-án ünnepélyesen megnyittatott. A három karból állott egyetemet felséges Mária Terézia királyi oltalma és igazgatása alá vette, kir. kegyúri jogánál fogva az 1748. évi 12. t.-cz. értelmében 1769. julius 17-én a földvári apátság jószágaival megadományozta, a fennállott karokhoz az Orvosit kapcsolta, a tanszékek, tantárgyak számát öregbítette, és egyetemünknek új tanterv szerinti átalakítását 1769. deczember 14-én elrendelte. Az új intézkedések 1770. október 29-én kiadatott szabályzat nyomán, az 1770—-71. tanév kezdetén léptek életbe, a midőn az Orvosi kar is megkezdette tanításait. A Jézus-társaságnak 1773-ban történt feloszlatása után, melynek tagjai a Hittudományi és Bölcsészeti tanszékeket látták el, felséges Mária Terézia 1774. augusztus 19-én kelt elhatározásával azon rend nagyszombati társodájának minden ingatlan és ingó javait, • 1*
