Zsoldos János: Aszszony orvos (Győr, 1802)
Második Szakasz. A' rendes hószám alatt való magatartásról - 2. A' testhez járúló dolgokra nézve
64 Második Szakafz. minthogy tellyes lévén , több nedveSséget már nem vehet, a’ honnét hurutot, ’s a’ tiSz- tűiásra készülőknek könnyen vérköpést o- koz. A’ hideg', vagy melegnek nemléte az izgató meleget a’teftbe fogyaíztván, gyengíti az éloteftet ; innét a’ méhez közel való részeknek meg-fázása a’ tiSztúlást háborítja ; a’ midón t. i. a’ vérnek akkori meg-kívántató fel-buzdulását óitya, és az edényeket lan- kadtakká téSzi, melly miatt a’ vér azokról a’ réSzekról viSzSzaveródik. Meg - történik ez SokSzor a’ Köz-ASzSzonyokon, ha a’ tiSzidlás’ ideje alatt mezitlábbal hideg vizbe mosnak, vagy járnak; a’ Felly ebb való Rendueken- is midón hideg időbe , vékony kaptzába , Szellós, ’s kivált két edgymáíTal ellenbe által lévő ajtajú ’s ablakú nyitva lévő Templomokban , Játéknéző, vagy Tántzházokban Soká tartózkodnak, húzólevegőn járkálnak, ’s ablakokban álnak. A meleg izgat* A’ kiken hát a’ nélkül- is bőven van a’ TerméSzet, a’ meleget, és a’ melegítőket kerüllyék. A’ meg-fázás után hirtelen való meg-melegedés ártalmas: minthogy mennél nagyobb volt a’ hideg, vagy melegtől lett meg-SoSztatás : annál több meleg rohan edgySzerre a’ TeStbe, és annál jobban, és SokSzor ereje felett izgattya a’ teftet, mellynek következése kiíTebb vagy nagyobb gyúlladás, mint p. o. tsúSz, torokgyék, Szaggató fájdalmak, nátha húrút, tüdő vagy e- gyéb belső réfzeknek gyúlauása, a’ hirtelen i}ie-
