Zsoldos János: Aszszony orvos (Győr, 1802)

Bevezetés. A' közönséges orvoslás módjáról - II. Tzikk. Az izgató erő bövölködése miatt való nyavalyák - A. Az erőtől való nyavalyákról

Második. Tzikkely.

43

nehéz lélekzés , lafsú nehezen verő kemény ér, fzegezés, meleg, de nem sütős melegsé- gü tagok, és az izgatást fogyaíztó, vagy á- tallyába gyengítő ízerek alatt való enyhülése a’ betegségnek.

Nemei közzé fzámláltatnak az erőtől fzármazható nyavalyáknak e’ következendok: -mindenféle gyulladások (: inflammationes :) himlő , veres, tsúlz (: eryfipelas:) folyótsufz (:rheuma:) nátha, dühöfség, aranyér, bo- vérűség ’s a’ t.

Orvoslása. Ha az erőtől való nyavalyát jókor éred, és a’ teltnek életére meg-kiván- tató izgattathatás még-nem fogy, hanem tsak el-nyomattatva vagyon, ott a’ teftnek álla- patjához, a’ nyavalya erejéhez, idejében, és idejéig alkalmaztatott izgatást fogyaíztó fze- rek által a' nyavalyát meg-gyózheted. Hlyen izgatóerőt fogyaíztó fzerek minden ki-üresít- tók. p. o. érvágás, hashajtás, hányatás, iz- zafztás, piótzázás, köppölyözés, mellyek által lók élefzto erők a’ teftbol ki - takarodnak. Továbbá a’ hideg, kevés étel, vétemények- kel való élés, fetéttség, íávanyú gyűmöltsök, sók, azok között borkő, falétrom , Glauber tsuda sója ’s a’ t.

x, Jegyzet. Ha ezen nem’u nyavalyák magokra hagyattalak , vagy hofzfzas betegeskedés után tsak ugyan egyfzer el-múlnak; vagy pedig, a’ melly, gyakortább meg-fzokott történni, helyi , ez, vagy amaz nyavalya lefz belölök, leg-gy*k'