Zsoldos János: Aszszony orvos (Győr, 1802)

Bevezetés. A' közönséges orvoslás módjáról - II. Tzikk. Az izgató erő bövölködése miatt való nyavalyák

Második Tzikkeíy.

33

a’ dudás bálokban, a’ melly tsupa igyunkból áll, hogy eítve mindennek jó kedve vagyon* majd ki-búvik kiki a’ boriból; hajnal tájba ki hány, kinek a’ hasa megy, kinek a’ feje annyira el-kábúlt, hogy az eizét lem tudja; más nap dei fele' mindenik mámoros lévén ollyat óhajt, a’ mi ki-józanittsa, és van ke- lete a’ hideg viznek, kápofzta lének , nyers bornak , fekete kávénak, ’s az ahoz értok között a’ Hoffmann tsepjeinek.

4. A’ meleg izgat, de ha nagy, vagy fo- ká tart, lankaizt. Innét tapafztallyuk, a’ grá- dúsonként és mérsékelve, bennünket és földünket melegítő Tavafzi napok, mennyire élefztik, ’s vidámittyák az egéfz Terméíze- tet; ha tovább megy, és a’ heves nyár bennünket nyom, egéizízen el-lankadunk, a’ hí- veífet bújjuk. 1798-ban a’ huzamos, fzáraz nyári melegekben fzertefzéllyel uralkodott a’ fzemgyúlladás. Izgat a’ meleg ; de mennél több meleg nélkül fzűkölködik a’ Test, annál hirtelenebb ’s nagyobb erővel , és annál hamarébb rendetlenséget, és a’ vifziza-hatható erőnek el - nyomattatását okozza a’ teltben. Innét mennél nagyobb hidegről nagy melegre mégyünk, annál hamarébb náthát, tüdőgyulladást, főfájást, és egyebeket kapunk. Az egéfzfzen meg * hidegűlt, vagy fagyott Embert ha hirtelen melegre vifzed, foha felnem élled, sőt tefte meg-fenésedik. A’ fagyott alma a’ meleg kájhán , mire ki-olvad, el-rothad. A’ hidegvette Tagok ha melegít- • C tét-