Zsoldos János: Aszszony orvos (Győr, 1802)
Bevezetés. A' közönséges orvoslás módjáról - I. Tzikk. Az izgató erőtlenség miatt való nyavlyák
28 Bevezetés. o. A’ Félelem, és rettegés között való kíifzködés minden izgató erőt vifzfza-vér, a’ ízív’ erejét, az érverést lankafztja , a’ tagokat meg - hidegítti, a’ lélekzést nehezítti , a’ havitifztulást háborítja , a’ test’ párádzását hátrállya, onnét gyakori borsódzást ízerez , néha nagyon-is izzafzt, a’ húsok’ és múhfze- rek’ erejeket lankafztya, onnét következik , hogy rofzfz gyomor, hasmenés, el-fzáradás, e's halál gyakori követő póítája. VI. Mérsékleti mozgatása a’ Teltnek az e- geTség fenntarthatására fziikséges: ellenben midőn a’ fok heverés , és henyéilés által el- peshedünk, és a’ meg-kivántató mozgás által a’ teftet nem izgatjuk, a’ kemény réfzek ellankadnak, és ezek miatt a’ nedvek’ forgása- is lafsúl; onnét nem zavartatván jól egybe meg-rekednek, nem dolgoztattatnak jól ki, falakjai ki fém takarittatnak jól a’ teftból az Ő űttyaikon. Ezen bővölködo tifztátalan nedvek a’ mühfzereket izgathatatlanokká, a’ gondolkodást lafsúvá, és fokfzor edgy dologról el-mozdithatatlanná téfzik. Sokakban a' he- nyéllés ezen az úton aranyeret, guta és ízéi- ütést, külömbkülömbféle vizi betegségeket, másokban minden gondolkodás nélkül való tsigák’ életéhez hasonló életet, fokukba végtére halált okoz. Jelei, az izgatóerótlenségtol való nyavalyának. Gyermekség, vagy a’ másodfzori gyermekség a’ Vénség, lágy hús, gyenge bőr, halaván fzin, lankadtsága a’ test múhfze^ rei*
