Zsoldos János: Aszszony orvos (Győr, 1802)

Bevezetés. A' közönséges orvoslás módjáról - I. Tzikk. Az izgató erőtlenség miatt való nyavlyák

2.6 Bévezetés.

lötzben-is 1796-ba majd minden rab vefzett- verú volt (: ícorbuticus.:) Ide tartozik a’ büdös, rodhadt teltek, büdös tavak, és posvá- nyok ki-gőzölgéfeivel meg- fertéztetett levegő. Nedves levegő, nedves lakás, továbbá a’ hideg levegő. Innét volt, hogy 1799 - ben lévő erős Télen a’ forró nyavalyák nagyon uralkodtak. A’ hideg nagy meleg után leg- ártalmaflabb. Innét a’ forró Nyarat fel-váltó hideg Ofzönn fok izgatóerőtlenségbéli nyavalyákat tapafztalunk. A’ heviilés után való hideg ital rekedtséget, ’s más tüdő , torok , gyomor, és bél nyavalyákat okoz. A’ hideg Ferdo minthogy teltünket az izgató melegtől fofzttya, azt a' teftet, a’ melly izgatóeróvel nem bovölködik, erotlenítti.

III. A’ vér, víz, epe, nyál , és egyéb nedveknek a’ tefthez alkalmaztatott mértéke fzükséges az élet’ fenntarthatására : innét mind azon dolgokat, a’ mellyek ezen mértéket hijánosítják, és azon nedveket, mint izgató , tápláló, és a’ test muhlzerinek munkáit fegítto efzközöket a’Teliből fogyafztják , e- rőteleníttő efzközöknek tarthatjuk , és azt állíthatjuk, hogy minden üresedés, légyen az hasmenés , hányás , izzadás , vérfoiyás , nyálfolyás, fzoptatás, nőfzés ’s a’ t. erotle- nítt. Omnis evacuatio debilitat.

IV. A’ Világofság izgat: innét a’fetéttség bé-következése , vagy világofság’ nemléte’ által annyira a’ mennyire gyengül a’ test. A’ Világofság az egéfz teftre - is ugyan * de

leS-