Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Második Osztály. Izomtan - Első szakasz. Az izmokról általánosa
Az izmokrúl általánosan. Két-, három-, négy fejű izomnak (in. bi-, tri-, quadriceps) az neveztetik, melynek két, három vagy négy kezd-ína és ugyan annyi izomköteg egy közös inba megy át. Kezd- v. erpont az, hová az izmok kezdinai, rag-v. gyakpont (punctum originis et p. insertionis) hová véginai tapadnak. A mely izmoknak véginaik nincsenek, sugárlag terjednek szét. Felosztatnak az izmok még tömött és üres izmokra. a) Tömött izom a tértani méret háromféleségét — hossz , szélesség és vastagság — tünteti fel. Tehát vannak : \) Hosszú izmok, melyek ismét lehetnek egyszerűk, ha egy fejjel kezdődvén egy hasba mennek át s egy farkkal végződnek, ellenben összetettek. 2) Széles izmok, ezek a test nagy őreinek befedésére rendeltetvék. 3) Vastag rövid izmok; melyeknek kitűnő erejök van. 4) Zárizmok, bizonyos testnyílások (száj, seggj körül. b) Üres izom, az, mely űrt képei (szív). Az üres izmok nem oly számosak mint a tömöttek. A tengéleti szerveket alkotják ezek leginkább, melyeknél az akarat befolyása hiányzik. E szerint felosztatnak az izmok még, akarattól nem függő vagy is akaratlan, önkénytelen, tenyészeti vagy szerves izmokra (m. involuntarii, vegetativi, organici), és akaratos, önkényes vagy állati 61
