Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)

Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Második szakasz. A csontok- és szálagokról különösen - Negyedik fejezet. Az alsó végtagok csontjai

nak, egymássali egyesülésre, a fejecseiken gödröcsök léteznek, szálagok odatapadására. A csontok hosszuk szerint domborúan görbültek, középrészük 3 oldalú, melynek legélesebb széle a láb homorú talpa felé néz. Az öregujj lábközépcsontja rövidebb de erősebb a többinél. Fejecsének alsó lapján harántan, egy porcos léc látszik, melynek óldalain a lencsecsontok fossa sesamoidea) helyezvék. Amásodik ujjé leghosszabb. A kisujjlábközépcsontjának alapja felé egy kiálló d ú d o r.

c) A lábujj perccsontjai (phalanges digitorum pedis) szám-, alak-, aránylagi nagyság- és összeköttetésre nézve a kézujjpercéinek felelnek meg; csak hogy rövidebbek s görbébbek amazoknál.

A láb szalagai. A láb háromféle mozgásra képes, u. m. haj lás- és kinyujtásra, a lábcsúcs be- s kifelé vitelére, hanyintás- és borintásra, miáltal a láb külső vagy belső széle főlemeltetik.

a) Alábtő szálagai. A lábtő összeköttetése az alszárral aláb-v. szökízület (arti. ped. v. talocrural.) által történik. A kiálló két boka villaszerüleg átfogja a szökcsont testét s a lábnak hajlás és kinyuj- tását engedi. Összeköttetnek e csontok a rostos és íznedv toks zálagon kívül a mellső-, középső s hátsó szárkapcsi szökszálag (lig. fibulare tali anticum med. et post.) által; ez görgeteg kötélszerü s ered a külső bokától, szétágazó irányban lefutván , a mellső a szökcsont nyakához, a hátsó, ugyanazon csont teste hátsó fölszinéhez, a középső a sarokcsont kiilfölszinéhez tapad. Ezeken kivül van még a belső oldal v. delta szálag (lig. lat. int. s. deltoides), mely a belső bokától ered s elterjedve a szökcsont bel- fölszinéu s a sarokcsont oldalnyujtványán végződik.

A csontok és szálagokról különösen. 53