Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)

Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Második szakasz. A csontok- és szálagokról különösen - Negyedik fejezet. Az alsó végtagok csontjai

50

Második szakasz.

zŐdik.— Atokszálag hátsó s külső falán, beszött íncsíkokat láthatni. A hátsón lévő, térdali szálagnak (lig. popliteum) neveztetik s ered a combcsont külbüty- kétől és tapad a sípcsont belbütykéliez. A külső falán van a rövid külső oldalszála g (lig. late. ext. brevej, ered a szárkapocs fejecsén és mellfelé menve a tokszálag kiilfalába vész el. — A tokszálagot bélelő i z- n e d v t o k (membrana synovialis) nem csak az ízületbe zárt részeket vonja be, hanem még a térdkalács minden oldalán két, az izületürbe érő zsírral tölt redöket — szárnyas szalagokat (lig. alaria) képez, melyek az izközti porcok mellső végeinél egymással egyesülve a páratlan nyálka szálagba (lig. mucosum) mennek át, mely a combcsont bütyökközti árkában megtapad.

b) A két félholdképü izközti porcok (fibro cartilagines semilu. interarticulares) a tokszá- lagon belül a comb- és sípcsont bütykei között. Külső szélök domború vastag, a belső vékony éles és homorú. A belső porc a tokszálaggal összenőtt.

c,) A mellső s hátsó keresztszálag (lig. cruciatum ant. et post.) az izületürben fekszik, a comb- csont bütykeinek egymást néző érdes széleitől eredve s a sípcsont felé haladvaX betií száraikint kereszteződnek ; a mellső, mely a külbütykön eredett, a sipbűtykök közti emelkedés alatti mellső érdes gödörbe tapad, a hátsó a belbiitykön származva, a hátsó gödörben végződik.

ti) A külsösbelsŐ oldalszálag (lig. laterale ext. et int.) mindkettő a tokszálagou kívül fekszik. A külső görgeteg és a külső combcsont bütykön, — a belső széles és a belsőn ered. Amaz a szárkapocs fejecsén, emez a sípcsont belbütykén végződik.

A szárkapocs és sípcsont összeköttetik fölül a s í p-