Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Második szakasz. A csontok- és szálagokról különösen - Negyedik fejezet. Az alsó végtagok csontjai
46 Második szakasz. ered, mely oly alkattal bir, mint a gerincközti porcok. Erösittetík pedig ezen ízület a fenntebb említett felső salsó íveltszálagok (lig. arcuat, sup. et inf.) által, melyek a két vizirányos ágak közt felül és alul kiteszítvék. A duglik a dugszálagv. hártya (lig. s. membrana obturatoria) által úgy záratik, hogy csak felső külső szögletében van egy lik, a dugcsatorna (can. obtu.j. A inedencze általánosai). Ez n a gy és kis medencére (pelvis) osztatik. aj A nagy medence, mely a kis medence fölött létezik, csak tökélytelen hátsó s egészen hiányzó mellső csontfallal bir. Az elsőt az ágyékcsigolyák, a másodikat pedig a lágy hasfal pótolja. -V nagy és kis medence közti határt képzi a keresztcsont foka s alapjának mellső széle, a két belső ívelt vonal, és a két fantaraj. b) A kis medence a nagygyal a felső nyilás v. kis medencébeni bemenet éapertura pelvis sup.) által közösül, mely nyílásnak határait a fenntebb leirt nagy és kis medenee közti határ képezi. Alsó nyílása v. kimenete (apert. pelv. inf.) kissebb a felsőnél és a farcsíkcsont csúcsa s oldalszélei, az ülgü- mö s tövis-keresztszálag alsó szélei, az ülcsont gümöje s felhágó ágai, a fancsont lehágó ágai, és az alsó ívelt szalag által kerittetík. A férli és női medence közti külömb§ég. A női medence kitűnő jelleme tágasság és alacsonyság, a kis medence inkább hengeres idomú. Az izvápák és az ülgümök távolabb állnak egymástól, miért a fanívnek is tágasabbnak kell lennie. A keresztcsont erősen hátra irányult, tehát foka sem oly kitűnő és a farcsíkcsont kevéssé mozgékony. A férfimedencc ellenben aránylag
