Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)

Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Második szakasz. A csontok- és szálagokról különösen - Negyedik fejezet. Az alsó végtagok csontjai

A csontok es szálasokról különösen.

45

Negyedik fejezet.

Az alsó végtagok csontjai.

Ezek medence-, f ö 1 s z á r- a 1 s z á r- és lábcsontjaira osztatnakA) A medence csontjai (ossa coxarum); a medencét képező csontok a kereszt- és farcsikcsontokon kívül az úgynevezett névtelen csontok fos*n innominata). Mivel pedig a névtelen csontok miiTdenike gyermekkorban 3 darabból áll, könnyebb felfoghatás miatt, mint három, t. i. csip-, fan-, ésülcsont ira- tik le.

a) A csip-, v. bélcsont (os ileum s. coxae) a névtelen csontok felső lapos és legnagyobb részét teszi, hátfelé egész a keresztcsontig terjed. Külső lapja mellől domború, hátul homorú, s néha a felső széllel párhuzamosan fut az emelkedett külső félkörös v. ívelt hossz (lin. arcuata ext.). Belső lapja,-a ferdén mell- felé futó belsöivelt hossz (Un. arc. int.) által egy alsó kissebb, a kismedence s ízvápa oldalfalát képző sima részre, és egy fe 1 s ö nagyobbra osztatik, melynek mellső részén a sima c s í p á r o k (fos. iliaca)} hátsó részén érdesség, a keresztcsonttali összekötésre s e mögött az alaktalan d ú d o r (tub. ossis ilei) van. Felső széle, mely mellől ki- s hátul befelé görbült, felül pedig domború, csiptarajnak (crista os. il.) neveztetik és az azon futó közhossz (Un. intermedia) által belső s külső ajakra (láb. int. et exi.) osztatik. Mellső széle a tarajtól aláhágván két egymás fölött fekvő kiálló szögletet — a mellső, felső salsótövisc-