Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)

Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Második szakasz. A csontok- és szálagokról különösen - Harmadik fejezet. A fölső végtagok csontjai

b) A kézközépcsontok (ossa metacarpi) 5-en vannak s az elsőt ide nem számítván, egy fölszinen fekszenek. A mutatóujjtól a kisujjig hosszúság és erőre fogynak. Felső végok porcozott és alapnak (basis) az alsó hasonlókép porcozott és fej öcsnek (capit) neveztetik. Az alapok óldalain egymásközti egyesülésre kis izlapocskák, a fejecskéin kis gödröcsök. A középrész háromszögű, hasángos. Hátlapjok domború, a tenyérlap homorú. A hüvelyk kézközépcsontjának alapja nyereg alakú, középrésze lapított. Alsó vége porcozott g ö r g é t képez melynek óldalán a tenyérfelületen 2 kis völgyelet van a 2 lencsecsontok (ossa sesamoidea) elfogadására. Az egész hüvelyk kézközép csont rövidebb és szabadabban mozogható.

c) Az ujjak csontjai v. ujjpercek (phalanges digit.). A hüvelyk 2, a többi ujjak 3 ujjperccel bírnak, melyek mindnyáján lapítottak, hátlapjokon dom- borúk a tenyéren homorúk. Az első ujjpercek felső végei homorú izlapokat képeznek, az alsók bütyökkel végződnek. A második perc ugyan azon alkotású, csak hogy minden átmérője kíssebb és a hüvelyknél hiányzik. A harmadik perc, mely a hüvelyken a 2-ik — felső vége izlapot mutat, az alsó lapos, lapát- alakú s hegye kevéssé fölhajlott.

A kéz szalagai úgy mint a csontok felosztatnak:

aj A kéztő szálagaira, melyek az elökart a kéztövei, a kéztö ízület (articulat.carpi) által egyesítik Ezt képezik a tokszála g, mely az orsó s sing izlapjai körül ered, és ez első sorbéli kéztőcsontok felsőrészein úgy végződik, hogy a borsócsontot a toküregéből kizárja. A tokszálag a tenyérfelületen az egyenes és ferde járulékos szálagok (lig. accessrorin rect. et obliqua) által erösittetik, melyek az orsócsont

A csontok és szálagokról különösen. 41