Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Második szakasz. A csontok- és szálagokról különösen - Harmadik fejezet. A fölső végtagok csontjai
Második szakasz. (fos. supra et inf. spinata) osztatik. A gerincoszlop felé néző belső széle leghosszabb, a k ü 1 s ö vastagabb s rövidebb néha két aj k at (labia) képez, a felső széle homorú — külvégén alapoc-v. félhold- képű bevágány (ind. semilun. s scap.) látszik. A felső belső szöglete hegyesen kiálló, a felső külső tömött s a lapocnyakotfcoll. scap.) képezi, melyen a fölkarcsont felvételére való lapos porcozott szik- á 1 y árok (cavitas glenoidalis) látszik; az a 1 s ó tompa.A lapoctövis mell- s felfelé a szikályárok felé nyúlván, mint vállcsúcs (acromion) végződik. Belső szélén kis ízlap van a kulcscsonttali összeköttetésre. A szikály ízgödör s lapocvágány között szélesen ered a horog v. hollóorr nyujtvány (proc. uncinatus s. coracoideus), mely elé- s kifelé majdnem egyenes szöglet alatt az izgödör fölé hajlik. A vállcsontok egyesülése: 1. Egymásközt, a kulcslapoc-izület (artic. acromio-clav.) által történik. Ez, átok szálagon kívül még a v á 11- csúcskulcsszálag (lig acromio-clavi.) által is képeztetik. Azonkívül a mint a kulcscsont a hollóorr- nyujtvány fölött elhaladt az utóbbival az első holló- orrkulcsszálag (lig. coraco-clav.) áltál köttetik össze. 2. A kulcs és szegycsont közti egyesülését a szegykulcsízület (artic. stern, clavi.) létesíti, mely atokszálag és ebben foglalt ízkö zporcon kívül erősítő szálagok által képeztetik; ezek: a gör geteg kulcsosont közti szálag (lig. inter claric) mely a szegycsont torkolati vagányának szélén egyik kulcscsont szegy végétől a másikhoz halad, — és a bordakulcs szálag (lig. costo-clav.), mely az első bordaporctól eredve , a kulcscsont szegyvégén lévő alsó érdességhez tapad. 3. Vannak a lapocnak még s a36
