Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Második szakasz. A csontok- és szálagokról különösen - Második fejezet. A törzs csontjai
di Második szakasz. bordák mozgékonysága. A három felső rövid s majdnem vizirányosan helyeztetik, a többi mindinkább hosz- szabodik, de egyszersmind ferde irányában és végre csaknem függélyesen hág lefelé. Az egyes bordák következő pontokban különböznek egymástól: 1. Hosszúságban, mely az 1-töl a 7-ig nő, ettől a 12-ig fogy. 2. Görbülésben, mely az 1-töl a 12 ig fogy. A Irányban. A bordák hátsó végökkel magában heyezvék, mint a mellsőkkel. Ez a ferdeség az 1-töl a 12-ig fogy. 4. Mozgékonyságban, mely az 1-től a 12-ig nő. A bordák összeköttetése hátul a gerincoszloppal a bordagerincizület (art. costo-spi».), mellől a szegycsonttal abordaszegyízület ('irt. cost, stur.) által történik. Az előbbi ízület neme a 10 felső bordánál kettős, u. m. bordacsigolya- és bordaha- rántízület (art. cost, earth. ct cost, trans). A bordacsigolyaizület egy tokszála g, és az azt fedő b o r d a f e j e c s i m e11 s ő- v. sugár- szalag (liff. cap. cost. ant. s. radial.) által eszközöltetik. Az Ízület belsejében a 10 felső bordánál az íz- közti- v. harántszálag flit, interact, s. trans.) a csigolya közti porctól a bordafejecshez megy. Abordaharántízületisúgy, mint az előbbi, egy t o k- s hátsó bordaharántsz á 1 a g (tip. ea, ’. c.r cost, trans, post.) által képeztetik. A bordák helyzetét ezeken kívül biztosítják a borda nyak mellső é hátsó szálaga (lip. colli costae ant. et post.). mely a harántnyujtvány felső szélétől, a bordanyak hát só felületéhez leereszkedik. A hordasz egyizület a 2 ik bordától bezáró
