Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)

Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Második szakasz. A csontok- és szálagokról különösen - Második fejezet. A törzs csontjai

spin. et intertrans.) a tövis és harántnyujtványok közt. 5. Az iz-v. tokszálagok (lig. caps.) az íznyujt- ványokat veszik körül. 6. Acsúcsv. hegyek szá- lagai flig. apicum) az orrközöttieknek csak megvas- tagult szélei, a 7-ik nyakcsigolyától a keresztcsont felső széléig terjednek. 7. A tarkó szalag (Ug. nuchae) a nyakszirtcsont külső gumójától a 7-ik nyakcsigolyáig csak gyengén kifejlődve, mint a tarkó pólya sürüsített csika nyúlik.

ójArészletes szálagok.

a) A fejgyám és nyakszirtcsont közti szálagok. 1. Amellső s hátsó hártya v. dugsz á 1 a g (membrana v. lig. obturatorium ant. et post.) azon hézagot tölti ki, mely a nyakszirtcsont és fejgyám közt fennmaradt, mindkét oldalán a gerincütér által át- furatván. 2. Atokszálag (lig. caps.) mely a nyakszirtcsont bütyöknyujtványait a fejgyámmal köti össze.

(J) A tengely, fejgyám és nyakszirtcsont közti szálagok. 1. A haránt szálag (lig. trans, atlant.) ered a fegyámgyürü egyik oldalán a fognyujt- vány hátsó lapjához tapadva és végződik az ellenkező oldalon. 2. Akeresztszálag (lig. cruciatum.) ered a nyakszirtcsont alapjától, s lefelé futva a fognyujtvány fejéhez tapadván, annak testén végződik. 3. A középső fogfüggesztő szálag (lig. susp. odont.) a fogcsúcsától a nyakszirtcsont öreglikának mellső széléig nyúlik. 4. Az óldal v. szárnyas szálag (lig. lat. s. alare) a fogoldalaitól a bütyöknyujtványok belfölszi- néig megy. Mind ezen szálagokat a szálagos hártya (membrana ligam-mtosajiedi, mely az ikcsont lejtőjétől ered s a 3-ik nyakcsigolyán ott végződik, hol a hátsó hosszanti szálag ered. Az eddig leirt szálagok és

A csontok és szálagokról különösen. 31