Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)

Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Második szakasz. A csontok- és szálagokról különösen - Első fejezet. A fej csontjai

képzi. A hátsó széle szögletet hoz létre, körülkerítvén a háromszögűlemezt (portio s. lamina triangularis), mely a szöglet tövissel (spina angularis) végződik. Hol a szárnyak a testből erednek, látjuk a kerek- 1 i k a t (f. rotundum) , ettűl hát- és kifelé a petelik (f. ovale), közvetlen e mellett és a szöglet tövis között atövislik (f. spinosum),

ó) A röpnyujtványok (p. pterygoidei) a testtől függőlegesen ereszkednek aláfelé, mellől egy osztatlan darabbul állanak, hátul pedig két lemezre oszlanak, maguk közzé foglalván a röpárkot (fossa pterygoidea) /alóla lemezek tökéletesen elválasztatnak a röp- bevágány (ind. pt.) által. A külső lemez rövidebb, de szélesebb a belsőnél, mely a hátra s kifelé görbült röp horoggal (hamulus pt.) végződik. A belső lemez hátsó szélének felső felén az Eustachféle kürt barázdája (side, tubae E.). Közte s a petelik között kezdődnek a 2 röp-v. ikcsatornácskák (canal, pterygoidei s. sphenoidales) , melyek közöl a belső a Vidián csatornába, a külső pedig a nyelvecs és petelik között nyílik. A hol a röpnyujtványok a testtel egyesülnek, van a Vidián csatornája (canal. K), melynek mellső nyílásából a röpnyujtványon lefelé halad a röpszáj padibarázda (sül. pterygo-palatinus).

b) Az alapcsont nyakszirtrésze v. nyak- szirtcsont (os occipitis) fekszik a koponya hátsó s alapi részén. Felosztatik négy részre, melyek a nagy peteképü v. öreglikat úgy környelik , hogy : az alaprész előtte, a nyakszirt rész mögötte, a két bütyökrész pedig két oldalán fekszik.

a) Az alaprész (pars basilaris) felső sima lapja az öregük felé lejtős csorgát képez ; az alsó lapja érdes, rajta látható egy csontpúp vagy emelkedett hossz — az

A csontok és szalagokról különösen