Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)

Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Második szakasz. A csontok- és szálagokról különösen - Első fejezet. A fej csontjai

van a háromszegü tarhely (glabella). Ott a hol a tarhely és részint a szemöldivek is fekszenek, a csontlemezek egymástul távoznak, miáltal a homloköböl (sinus frontalis) képeztetik ; ez egy melóiról hátfelé menő közfal által két egyenetlen felekre osztatik, mely üregek ritkán közösiilnek. A szemöldívektől oldalt kifelé az emelkedett félkörös hosszak (lineae semicirculares)} ezek alatt a félkörös siklapok (plana semicircularia). A homlokrész belső lapja kivájott, a rajta látható domborodások a g y i b é r c e k n e k, a homorúságok, új j be nyomatoknak (juga cerebralia et impressiones digitatae) mondatnak, ezek között boro z d á k a kemény-agykér litereinek elfogadására futnak. Közepén alul a hosszasan emelkedett belső h o m- lok tövis (spina frontális int.), mely folytatásában egy barázdává válik és a nyakszirtcsont középső részéig halad, ez hosszúságos ároknak (fossa longitudinális) neveztetik, melyben a hosszúságos öböl (sinus lg.) nyúgszik. A homloktövis előtt talál- tatik a va lelik (for. coecum), melynek két oldalán két kis benyomatok léteznek a rostacsont hom- lokhorgacsainak felvételére ; a homloktövis közepe táján két oldalt nagyobb be nyomatok a paehion mirigy ott lététől. A homlokrész felső félkörös széle kosz or ú szélnek (margó coronalis) neveztetik.

b) A szemgödri rész (pars orbitalis), mellől a homlokrésztül a szem gödriszél (margó orb.) által választatik el, vizirányosan hát- s befelé menve pedig a rosta be vágány (incisura ethmoidalis) által, melyben a rostacsont kakastaréjával egyetemben nyugszik — két egyenlő részre osztatik. A rosta bevágány szélei érdes- és sejtesek, rajtok több bevágány van, melyek a rostacsont rostalemezének hasonló bevágányaival egyeA csontok es szalagokról különösen. Q