Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)

Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Első szakasz. A csontok és szálagokról általánosan

Első szakasz.

nem függnek. Állományuk a rostporcokéhoz tartozik. A csontok ízvégeinek alakától, és a segédszálagok helyzetétől függ az ízületek mozgékonysága , melynek foka szerint következő ízüle t n e m e k különböztetnek meg : «) Szabadízület (arthrodia) az, mely a mozgást minden irányban tenni engedi, mi csak úgy lehetséges, ha domború s homorú ízfelületek tág tokszálag- és épen semmi vagy csak igen csekély korlátozó szála- gok által köttetnek össze. Ilyen csak a válízület. A szabad ízület korlátolt neme : a vápaízület (enarthrosis), mely létesül, ha mély ízgödör nagyon domború ízfejet vesz föl. Ezen nemet a csip- vagy combízület képviseli. .

ß) Csuklóízület (gy nolimus) az, mely csak egy irányban! mozgást — mint hajiitást és kinyujtást — enged. Ehhez szükséges, hogy az egyik izvég g ö r g é t (trochlea) , a másik S-képü vágányt (incisura sigmoidea) képezzen, és hogy erős korlátozó szálagok regyenek jelen. Ide tartoznak a könyök-, térd- s ujjperc közti ízületek.

Ä) Forgóízület (articulatio trochoidea) támad, ha egy csont a másik- vagy egyszersmind ön tengelye körül forog. Ily ízületet a két felső nyakcsigolyák és két előkarcsontok közt találunk.

ó) Feszesízület (amphiarthrosis) ered, ha két sík vagy csak kissé ívelt csont egymáshoz fekszik és korlátozó szálagok által oly erősen egyesittetik, hogy csak kevéssé mozoghat ide s tova. Ennek példáját a kéz- s lábtőcsontok egymásközti ízesülése mutatja.

b) A mozgatlan csontösszeköttetések nemei következők :

a) A varratok (suturae). Ha két fogas csontszél viszonlagosan egymásba nyomul valódi varrat6