Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Első szakasz. A csontok és szálagokról általánosan
ELSŐ SZAKASZ. A CSONTOK- ÉS SZALAGOKRÓL ÁTALÁXOSAN. A csontok (ossa) az emberi test legkeményebb alkatrészei s kölcsönös összeköttetésük által annak szilárd alapját — vázát képezik ; a nemesebb zsige- rek felvételére s védelmére üregeket zárnak, azonkül még a lágy részek ragpontjaiul is szolgálnak. A szalagok (ligamenta) a csontok egymásközti egyesülését eszközük és fémfényü sárgás-fehér erős és kemény ínszövetböl (tela fibrosa) állanak. Ezek csak igen kevés életiséggel és véredényekkel bírnak. A csontok alkatrészei egy középkorú egyénnél */3 szerves és % szervetlen részekből állanak. A szerves rész egy ruganyos átlátszó enyves, de mégis szilárd anyag, csontporcból áll. A szervetlen rész ásványsók vegyüléke, mely csontföldnek (Knochenerde) is neveztetik. Berzelius szerint 66,70 rész szervetlen csontállományban foglaltatik : Alas vilsavas mészfóld és mészfolag 53,04 Szénsavas mészfóld ...........................11,30 Vil savas keserföld..................................1;16 Szikéleg és konyhasó............................1;20 1 *
