Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Második Osztály. Izomtan - Második szakasz. Az izmokról különösen - Hetedik fejezet. Az alsó végtagok izmai
102 Második szakasz. sikat zár magába, mely vele egyenlő alapú, küloldal- széle az egyesült horpasz és csipizom, a belső a fésü- izom által alakíttatik és ez a csipfésüárok (fossa ilio-pectinea), melyben zsir és lágyék mirigyeken kivül nagy edények és idegek fekszenek, melyek a menden- céből jönnek vagy abba sietnek. Ezen árokból az ujjunk a Poupartféle szálag alatt egy tojásdad nyíláson át a hasürbe vezethető. E tág nyílás a medencéből jövő csip pólya (fascia iliaca) által — melynek fölső széle a Poupartféle szálaggal, az alsó pedig a csipfésü- giimővel van összenőve, miért is e helyen csipfésti- polyának (fascia ilio-pectinea) neveztetik —két részre osztatik. Akülsőn v. izom folyosón (lacinia musculorum) a horpasz- és csipizom és ezek közt a szárideg megy át; a belsőn v. száredényi folyosón (lacuna vasorum cruralium) a száríitér és visszér halad keresztül. Mindkét edény a szár edény hüvely (vagina vasorum cruralium) által vétetik körül. E hüvely külső része a csippólya foly atása, belső része a haránt haspolya liosszulványa által képez- tetik. A szélespólya a száredényi hüvelylyel úgy egyesül, hogy a csipkeresztpolya a szabóizomtól befelé, két lemezre oszlik és ezek közül a mély, a horpasz- é3 csipizom egyesülési pontja fölött elhaladva, részint a csip- fésüpólyával, részint a combedények hüvelyével egye. sül; a fölületes lemez csupán fölületesen fekszik az edényhüvelyre s szabad félholdképüleg kimetszett széllel végződik, mely sarlók épű redőnek (plica falciformis) neveztetik, ennek fölső vége a Poupartféle szálaggal, az alsó a széles pólya ülfanrészével olvad össze. A sarlóképü redő- s ülfanpólya közt fennmaradó térpeteképü ároknak (fossa ovalis) mondatik. Minthogy az edények az edényfolyosót tökéletesen ki
