Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)
I. Hidrolizáló enzimek (hidrolázok) - Étert bontó enzimek
56 ZEMPLÉN GÉZA zsírt aethylalkoholos, még jobban propylalkoholos1 V2 X normál kálium- hydroxiddal vízszűrőn elszappanosítunk, majd pedig az el nem fogyott káliumhydroxidot V2 X normál sósavval visszatitráljuk. Ebből megtudjuk, hogy 1 g. pamutolaj elszappanosításához hány mg. káliumhydroxid szükséges, vagyis hogy a pamutolaj elszappanosítási száma mennyi. Tegyük fel, hogy elszappanosítási számképpen 189-et kaptunk. A rendelkezésünkre álló adatok alapján most már könnyen kiszámíthatjuk, hogy a pamutolaj étheralakban kötött zsírjavainak hány százaléka alakult át szabad zsírsavvá. == X 100 = 2-43°/o-a van közömbös zsír alakjában 1oy 1»y lekötve és 100—24-3 = 75,7% a szabad zsírsav mennyisége. A 05 g.-nyi riczinusmagkészítmény tehát 24 óra alatt 20°-on a pamutolaj kötött zsírsavának 75‘7%-át szappanosította el. Az enzimek tanulmányozásában alapanyagul gyakran használják a tojássárgájából készült emulziót és a tejet. A folyadékokat a vizsgálandó enzimmel hagyjuk állni gyakori felrázás közben és végül a reak- czióelegyet kioldjuk alkoholtartalmú (100 cm3 étherre 1—2 cm3 alkohol) étherrel. Ilyenkor a rétegek könnyebben válnak el egymástól, mintha alkohol nincs jelen. Az étheres oldatban vannak a zsírsavak és a zsírok, melyeknek mennyiségét az éther elűzése, vagy egyszerűen alkohollal való hígítása után, az előbb leirt módon könnyen meghatározhatunk. Az emulzió külön próbájában meghatározzuk a jelenlevő zsírmennyiséget s így minden adattal rendelkezünk, mely a zsírból felszabadult zsírsavszázalék kiszámítására szükséges. A lipázra jellemző, hogy vízben teljesen oldhatatlan. Vizes glyce- rinben és zsírt tartalmazó étherben szuszpenziókat alkot, melyeket ha többször papiroson keresztülszürünk, a lipázt a papiros részben visszatartja. Collodium a hasnyálmirigylipázt abszorbeálja. Juh bélfalán végzett dialízis a lipáz hatását rendkívül csökkenti. A lipázok eredetük szerint nagyon különböznek egymástól sajátságaikban, miből arra lehet következtetni, hogy többféle különleges működésű lipáz van, melyeket egyelőre legfeljebb tanulási czélokból kell összefoglalnunk. A gyomor- és bélnedv lipáza csak zsíremulziókat bont, még pedig annál könnyebben, mennél finomabb az emulzió. A hasnyálmirigy zsírt bontó enzime a közömbös zsírokon kívül aethylbutyratot, trioleint, diacetint, triacetint, benzoesavglycerinéthert, phenylsuccinatot,salolt és a kétbázisos savak közömbös éthereit is hidrolizálja. Mennél nagyobb az éther molekulasúlya, annál könnyebben hat reá a lipáz. A növényi eredetű lipázok működési köre ismét más, a mennyiben a phytolipázok lecithi- neket és zsírsavéthereket könnyen bontanak, phenoléthereket azonban alig. 1 Winkler Lajos, Zeitschrift f. angewandte Chemie, 24. 636- 638 (1911).
