Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)
Az enzimek tulajdonságairól általában - A hydrogénionkonczentráczió meghatározása - Az elektrométriás módszer
34 ZEMPJiEN GÉZA diffuziópotencziál-nak neveznek s melyet legczélszerűbb az által kiküszöbölni, hogy a potencziál elenyésző csekélységéről gondoskodunk. Ezt a feltételt olyan összekötő folyadék elégíti ki, mely nagyon könnyen oldható elektrolitnek lehetőleg konczentrált oldata, de azonkívül még az a sajátsága van, hogy anionjának, valamint kationjának is vándorlási sebessége teljesen egyenlő. Ilyen elektrolitét eddig kettőt ismerünk, a káliumchloridot és az ammoniumnitrátot. Az ammoniumnitrát bár jobban oldódik, lúgos oldatban nem használható, mert belőle ammonia válik szabaddá. Általános alkalmazást e szerint csak a káliumchlorid találhat. Ha lehetőleg tömény káliumchloridoldatot csatolunk összekötőoszlop gyanánt a két összehasonlítandó folyadék közé, a diffuziópotencziált legtöbb esetben 0 001 Volt alá szállítjuk le, a mi a gyakorlatban elhanyagolható.1 8. rajz. A hydrogénionkonczentráczió meghatározására szolgáló készülék vázlata. Az elektromotoros erő megmérésére nézve legalkalmasabb a Poggen- dorff és Du Bois-Reymond-féle kompenzácziós módszer. Azon alapszik, hogy a meghatározandó elektromotoros erejű galván-elem áramkörébe szabályozható és pontosan ismert elektromotoros erejű galván-elemet kapcsolunk, úgy hogy az áram iránya a mérendőével ellenkező irányú legyen. Most addig szabályozzuk az ismert galvánelem elektromotoros erejét, különböző ellenállások bekapcsolásával, a míg a közbe kapcsolt galvanométer nyugalmi helyzetet nem vesz fel. Ebben az esetben a keresett elektromotoros erő (K) = = ismert elektromotoros ero (I) X (^□ ehenállás A CD ellenállásképpen (lásd 9. rajzot a 36. lapon) használhatunk olyan hidat, mint a melyet elektromos vezetőtehetségek meghatározásánál szokás 1 Olyan kivételes esetekre nézve, a mikor a diffuziópotencziál káliumchlorid- oldat alkalmazása mellett nagyobb, lásd B j e r r u m dolgozatát. Zeitschrift für physikal. Chemie, 53, 428, (1905).
