Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)

Az enzimek tulajdonságairól általában - Az enzimek előállítására használható általános módszerek

16 ZEMPLÉN GÉZA phosphátnak eczetsavas uránnal keletkezett csapadékához kötjük s az enzimet belőle utólag lúgozzuk ki. Az enzim kioldására gyakran másik oldószert is használnak, még pedig a gliczerint, mely sok enzimet felold. Ennek a módszer­nek előnye, hogy aránylag kevés proteinagyag kerül a készítménybe; továbbá az oldat sokáig eltartható, a nélkül, hogy enzimhatása lénye­gesen csökkenne. A gliczerinoldatok baktériumok ágyának is nagyon kedvezőtlenek, miért is külön fertőtlenítő szerre nincsen szükség. Külö­nösen tripszin- és pepszinkészímények előállításánál kedvelt oldószer a gliczerin. Az enzim kioldására némelykor nagyon előnyös a kioldandó anyag előzetes megszárítása. Ilyen eset az, a mikor maltáz- oldatot akarunk élesztőből előállítani (1. o.). Az endoenzimek készítése czéljából legtöbb­ször a B u c h n e r-féle kitünően bevált eljárást alkalmazzuk. Lényege az, hogy az endoenzimet tartalmazó sejteket kvarczhomokkal és kovafölddel eldörzsöljük. A kvarczhomok a sejtek falát szét­roncsolja, a kovaföld pedig szűrőképpen szerepel, a mikor a tömeg levét hatalmas nyomással kisaj­toljuk. A kisajtolt nedvet vagy egyenesen enzim­oldatképpen használjuk, vagy pedig száraz készít­ménynek dolgozzuk fel. A módszert részletesen megismerjük a zimáz tárgyalásánál. Vannak azonban endoenzimek, melyek még 600 légköri nyomás alatt sem mozdulnak ki a szét­roncsolt sejtből. Ezeket csak úgy kisérhetjük figye­lemmel és úgy tanulmányozhatjuk működésüket, ha előbb az őket tartalmazó sejteket méreggel megöljük. Az enzimek ilyenkor túlélik a megölt protoplazmát. De nem minden protoplazmaméreg alkalmas erre a czélra, mert legtöbbször a halálküzdelemben az enzim is tönkre megy. Ismét Buchner volt az, a ki ebben az esetben is kifogás­talan módszert bocsátott rendelkezésünkre. Az ő ajánlatára aceton hatásának vetjük alá az élő sejteket. Ez a szer olyan gyorsan öli meg a protoplazmát, hogy még a legérzékenyebb enzimek is megtartják működésüket. Ezt a módszert az úgynevezett „acetonos-élesztő“ készítmények tárgyalásánál fogjuk megismerni. Az enzimkészítmények tisztításánál jelentékeny szerepet visz a dialízis. Az enzimek állati hártyán nem hatolnak keresztül, míg a kisérő anyagok egy részét, különösen pedig az ásványos alkotó­részeket, ezen az úton elég könnyen eltávolíthatjuk. Nagyon jól beválik 1. rajz. Halhólyag- dializátor.

Next

/
Thumbnails
Contents