Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)
Az enzimek tulajdonságairól általában - Az enzimek előállítására használható általános módszerek
16 ZEMPLÉN GÉZA phosphátnak eczetsavas uránnal keletkezett csapadékához kötjük s az enzimet belőle utólag lúgozzuk ki. Az enzim kioldására gyakran másik oldószert is használnak, még pedig a gliczerint, mely sok enzimet felold. Ennek a módszernek előnye, hogy aránylag kevés proteinagyag kerül a készítménybe; továbbá az oldat sokáig eltartható, a nélkül, hogy enzimhatása lényegesen csökkenne. A gliczerinoldatok baktériumok ágyának is nagyon kedvezőtlenek, miért is külön fertőtlenítő szerre nincsen szükség. Különösen tripszin- és pepszinkészímények előállításánál kedvelt oldószer a gliczerin. Az enzim kioldására némelykor nagyon előnyös a kioldandó anyag előzetes megszárítása. Ilyen eset az, a mikor maltáz- oldatot akarunk élesztőből előállítani (1. o.). Az endoenzimek készítése czéljából legtöbbször a B u c h n e r-féle kitünően bevált eljárást alkalmazzuk. Lényege az, hogy az endoenzimet tartalmazó sejteket kvarczhomokkal és kovafölddel eldörzsöljük. A kvarczhomok a sejtek falát szétroncsolja, a kovaföld pedig szűrőképpen szerepel, a mikor a tömeg levét hatalmas nyomással kisajtoljuk. A kisajtolt nedvet vagy egyenesen enzimoldatképpen használjuk, vagy pedig száraz készítménynek dolgozzuk fel. A módszert részletesen megismerjük a zimáz tárgyalásánál. Vannak azonban endoenzimek, melyek még 600 légköri nyomás alatt sem mozdulnak ki a szétroncsolt sejtből. Ezeket csak úgy kisérhetjük figyelemmel és úgy tanulmányozhatjuk működésüket, ha előbb az őket tartalmazó sejteket méreggel megöljük. Az enzimek ilyenkor túlélik a megölt protoplazmát. De nem minden protoplazmaméreg alkalmas erre a czélra, mert legtöbbször a halálküzdelemben az enzim is tönkre megy. Ismét Buchner volt az, a ki ebben az esetben is kifogástalan módszert bocsátott rendelkezésünkre. Az ő ajánlatára aceton hatásának vetjük alá az élő sejteket. Ez a szer olyan gyorsan öli meg a protoplazmát, hogy még a legérzékenyebb enzimek is megtartják működésüket. Ezt a módszert az úgynevezett „acetonos-élesztő“ készítmények tárgyalásánál fogjuk megismerni. Az enzimkészítmények tisztításánál jelentékeny szerepet visz a dialízis. Az enzimek állati hártyán nem hatolnak keresztül, míg a kisérő anyagok egy részét, különösen pedig az ásványos alkotórészeket, ezen az úton elég könnyen eltávolíthatjuk. Nagyon jól beválik 1. rajz. Halhólyag- dializátor.
