Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)
Az enzimek tulajdonságairól általában - Az enzimek előállítására használható általános módszerek
14 ZEMPLÉN GÉZA ségével két methylszármazékot állított elő, melyek egymástól a legfelső szénatom asszimétriája következtében különböznek. H—C—O—CHs A két képnek megfelelő methyl-d-glükozidot az a és ß jelzéssel különböztette meg. Mikor ezeknek viselkedését enzimekkel szemben tanulmányozta, kiderült, hogy az emulzin a /3-glükozidot hidrolizálja, míg az «-rá hatástalan; ellenben a maltáz az a-glükozidot bontja methyl- alkoholra és d-glükózra. A 1-glükóz hasonló methylszármazékait érintetlenül hagyják az enzimek. Nagyon feltűnő, hogy az egy atommal kevesebb szenet tartalmazó, teljesen hasonló térbeli elhelyeződésü sztereoizomér xylozidokra HsC—O—C—H teljesen hatástalan az emulzin, illetőleg a maltáz. Hasonló különleges enzimhatásra még számos más esetben fogunk akadni, különösen akkor, mikor a tripszinnek hatását a polypeptidekre fogjuk megismerni. Méltán hasonlította Fischer Emil az alapanyagokat és a hozzájuk különlegesen alkalmazkodott enzimeket a zárral, melyet csak a beleülő kulcscsal lehet kinyitni. Azok után a finomságok után, melyeket az enzimeknél e tekintetben találunk, még a hasonlatban is csak a legpontosabban kidolgozott W e r t h e i m-féle zárakra gondolhatunk. Az enzimek előállítására használható általános módszerek. Az enzimek között vannak olyanok, a melyek sejtek váladékában jelennek meg, úgy hogy különös kioldó eljárások alkalmazása az enzim-oldat létesítése czéljából nem szükséges. Példák erre a hasnyálmirigy váladékában előforduló tripszin, helyesebben tripszino-
