Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)
Az enzimek tulajdonságairól általában - Az enzimek különleges működéséről
12 ZEMPLÉN GÉZA 1 e B e 1 korszakot alkató fejtegetései óta tudjuk, hogy molekulájokban asszi- métriás szénatomok vannak, melyekkel összefügg az ilyen vegyületeknek a poláros fényre gyakorolt hatása. Azóta ismeretes az is, hogy minden vegyület, a melyben asszimétriás szénatom van, két ellenlábas alakban lehet, mely egymáshoz olyan viszonyban áll, mint a kép tükörképéhez. Az egyik a jobbraforgató d-, a másik a balraforgató 1-alak. A két ellenlábas vegyülete pedig a racém, vagy d,1-alak, mely a poláros fényre is hatástalan. Feltűnő, hogy a természetben rendszerint csak az egyik optikailag hatásos alak jelentkezik, minek következtében a chemiai átalakulásokat előidéző enzimek is csak az egyik alakra vannak beállítva. Már Pasteur észlelte, hogy ha a d,l borkősavnak ammónium- sóját csekély mennyiségű tápláló só jelenlétében vízben oldjuk és bele a Penicillium glaucum penészgomba spóráit oltjuk, a gamba fejlődésével az eleinte optikailag hatástalan oldat lassanként balra forgatóvá válik. A forgató tehetség egyre nő, míg végül állandó értéket ér el. Ezt a jelenséget csakis úgy lehet magyarázni, hogy a gomba szervezetének felépítésénél csak az egyik alakot — ebben az esetben a jobbra forgatót tudja értékesíteni, minek következtében az 1-alak érintetlen marad. Ez az észlelés a természetben nem található optikailag hatásos formák előállításánál, Pasteur óta nagy szerepet játszott, mert mindjárt magának a Penicillium glaucum penészgombának segítségével a d,l-alakokból a következő optikailag hatásos vegyületeket lehetett előállítani: d-man- dulasav, d-asparaginsav, d-leucin, 1-mannonsavlakton, 1-glutaminsav, 1-gliczerinsav. Hasonló folyamat az is, mely akkor áll elő, ha czukrot d,l-leucin jelenlétében tiszta élesztőkulturával erjesztünk. Ilyenkor, a mint azt Ehrlich Félix mintaszerű vizsgálatai óta tudjuk, a leucinból isoamyl- alkohol keletkezik. Az élesztő azonban csak a természetben a proteinek építő kövei között szereplő 1-leucint birja isoamylalkohollá alakítani, míg a d-leucin érintetlenül marad, s az anyalúgok besűrítése után kapható. Ugyanez a módszer az aminosavak legnagyobb részénél elvezet a természetben elő nem forduló és éppen azért máskülönben nehezen hozzáférhető optikailag hatásos alakhoz. Az élesztő nemcsak az aminosavakkal, hanem a czukrokkal szemben is ilyen válogatós. A czukorcsoportban fennálló viszonyokat Fischer Emil vizgálta kellő szakértelemmel. Az ő vizsgálataiból tudjuk, hogy az alkoholos erjedést előidéző zimáz is csak az egyik sztereoizomer alakból létesít alkoholt és széndioxidot. Az aldohexózok csoportjában ismeretes 16 optikailag hatásos czukor közül csak 3 erjeszthető. Éleszthetők: d-glükóz, d-mannóz, d-galaktóz, ellenben ugyanezen czukroknak ellenlábasaira a zimáz már hatástalan.
