Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)

ELŐSZŐ.

K

evés fejezete van a chemiának, amely a legutolsó néhány év alatt olyan nagyot haladt volna, mint éppen az enzimeké. Éppen ezért . a vegyész lépten-nyomon érzi, hogy a megismerésük és a velük való bánás manapság már nélkülözhetetlen. Tekintve azt, hogy az enzimek irodalma igen tekintélyes, sajnos azonban, legnagyobbrészt úgyszólván hasznavehetetlen, nagyon sokan nem is érnek reá vagy pedig félnek tőle, hogy az enzimek irodalmának útvesztőibe tévedjenek. Ezért örömmel vettem a Kir. Magy. Természettudományi Társulat chemiai szakosztályának megtisztelő felszólítását, hogy az enzimekről szóló ismereteink közül azt, ami kiforrott és ami használható, a Magyar Chemiai Folyóirat melléklete-* képpen megírjam és kartársaim rendelkezésére bocsássam. Erre a munkára nem is vállalkoztam volna, ha nem állott volna rendelkezésemre több kitűnő szakmunka, amelyek a nagy adathalmazban az eligazodást megkönnyítik. Ezek a forrásmunkák, amelyeket mindenkinek, aki e tárgyban elmélyedni óhajt, melegen ajánlok, a következő munkák:

Oppenheimer: Die Fermente und ihre Wirkungen. Abderhalden: Handbuch der biochemischen Arbeitsmethoden. Abderhalden: Biochemisches Handlexikon.

Eff ront: Les catalisateurs biochimiques.

Euler: Allgemeine Chemie der Enzyme.

Wohlgemuth: Grundriss der Fermentmethoden.

Cohn heim: Chemie der Eiweisskörper.

Budapest, 1915. julius havában.

Zemplén Géza.