Zay Sámuel: Falusi orvos pap
Azon Kérdések, mellyeket a' Betegektöl kell kérdezni
.... 2 7 fojt-ki. Ekkor adtunk néki fzív erőssítőt, a’ febet illendő tilztító fzerrel bekötöttük, az egéfz karját rothadás ellen való és erőssít© fzerekkel megpároltuk. Minekutánna ezekre az egéfz karja lelohadt, újra nyilván érzett a’ karján az érverése, a’ karja érzékenyfégét vifzfzanyerie , még három négy hétig bekötözve hordozván a’ kezét a’ beteg illendően gondja viseltetett , és mindenek vélekedése ellen tökélletesen meggyógyult. Ha ez nyóitz óráig még a’régi állapottyába maradt volna, minden bizonnyal elhalt vó na. Ebből világoson megtetfzik , hogy a’ külső gyúladást nem kell tsak akármivel orvosolni, ha tsak az ember valaha nagy fzám- adásra nem akar menni. Jegyezzék-meg jói magoknak ezen históriát minden falusi Seborvosok, és ne siessenek nagyon a’ külső gyulladás meghatározásával és gyógyításával. Ha úgy történik a’ dolog, hogy az ember mindjárt által nem láthatja, hogy a’ gyulladás tüzes vagy nyálas daganat-é, a’ bátorfágos -úton kell járni, és inkább fzáraz mint nedves kötéseket kell reá rakni; mert a’ fzárazzal foha fém tefzek kárt, a* kétféges történetekbe ellenben a’ lágyító kötésekkel, ha a’ gyúi- ladás nedves, vagypufFadt, mindenkor nagy kárt okozok, mert az által a’ nyavalyát nevelem, és könnyen halálossá téfzem. Diceta, vagy Magatartás. Semmit fém kell ebbe a’ nyavalyába a’ betegtől tiltani, mert /