Wolstein Amadeus János: A' marha-dögröl valo jegyzések (Bécs, 1784)

Első Rész - Harmadik Szakaszt. A' Jelekröl, mellyböl a' Dög-nyavalyának eredetét Ember meg-ismérheti

A* Jelek, mellyek. a Dog. 51

Az Állatok lzomoriiak, erőtlenek , és fe a’ mellettek való Marhára, íé egyéb őket illető állapotokra nem fegyelmeznek , a legyek, és egyéb háborgató bogarak ellen magokat többe nem védelmezik.

Fejeket a’ földhöz hajtván , ’s fülök leer efzt vén egynéhány lépésnyire a’ jáfzoltól távul állanak.

Undorodnak az eledeltől, tejet nem adnak, és többé nem kérődnek, néha nagy fzomjusá- gokat mutatják, elöbre örömeíl nem indulnak a’ hátulso fzárakkal, jobb, és balra nehezen, vitethetnek, fokkal inkább a’mint tetfzik , a’hátra menésre igyekeznek. C

Az mállót ízinte olly nehezen hadgyák el, mint amaz helyet, mellyet magoknak válaíztot- tak, inkább veréld, üteft, ízenvednek, hogy lem a’ helyrül, mellyet egyízer magoknak válaíztot- tak el-inditaíTanak.

Verés, és ütéíékre crzékteleneknek láttatnak lenni * ha menésre és indulásra kénízeritetnek , crö nélkül fzükölködnek, kiváltképpen a’ hitulsó tzombokban.