Wolstein Amadeus János: A' marha-dögröl valo jegyzések (Bécs, 1784)

Első Rész - Harmadik Szakaszt. A' Jelekröl, mellyböl a' Dög-nyavalyának eredetét Ember meg-ismérheti

A* Jelek, viellyek. a Dög. 49

Az hévségnek idein borzas fzorök alá hajúinak , hidegek, és borzadazáfok el-mulik — refzkctéfek lazánként megszűnik, és egéfz tettekben fellebb fzáliot melegség ki-terjed.

A’ Lélegzet-vétel fzaporodik , az ágyékok gyorfabban mozdulnak , a’ fzemek tüzefedni, az fülök, fzarvok, nyelvek, és tzombok hevül- ni kefzdenek — $ vérek fzaporábban indul * ízivek, és az élet-erek, ha hidegleléfek fullyofodik, egy minutában 45. 48. 5°> és többízör-is ver. .

Ez Történetet Dög - nyavalya hideglö- lésrtek mondám lenni. Ez a’ Tehenekben meg- apaztya a’ tejet , és a’ nedvefséget ki - fzáraz- tya, melly fzemeket élteti; meg-süriti, és el- fogyaztya a’ nyálat, el-rontya az izüséget , és kérödzéft—ellenzi az meg-eméztétt, tartoztatya a’ ganejláft, és néha a vizelléft. Ezen Tör- tinetet több környül állapotok meg-környéke- zik , úgy mint apró meg reízkedéfek a’ bor alatt , leg - inkább a’ torok inas hula kö'- zött * , fog tsikorgatás, gyomor ej-ízorittás > has-járás , fö-reizkeaés, félelem > erek járáíinak változata. &c.

D Ezek

1 " —

...........* ■ - ■ " ' -.........** *

* V»** á* A*yr.