Wolstein Amadeus János: A' marha-dögröl valo jegyzések (Bécs, 1784)

Első Rész - Második Szakaszt. Az Esztendő-részeiröl, mellyekben a' Dögnyalya leg-közönségessebben támodni szokot

Az Efzttnä, Rtfz. mellyeklen. 41

Ha ezek meg-nem jóbbulnak, akkor a* Nyári Dög-n avalyák Öízi, ’s nem ritkán Téli betegségekké válnak j ha ellenben a’ meg-ve- fzet Idő egéfségefsé léfzen , akkor a* Dög-be- tegségek-is, mihelyeft az Ö íznek, vagy Télnek hiveflebb ideje a’ Marhák teliébe hat , azonnal meg-fzünnek, ’s meg-állapodnak.

A’ Dög-nyavalyák, mellyek Öfzfzel támod- nak, vagy az egéíségtelen Nyáriul , vagy a’ Lcgeltetö-helyektül, vagy pedig a* Marháknak késő ki-hajtásától okoztatnak.

Auitriában , és egyéb Tsáfzári Orfzágokban fölötte tanátsos Szent Mihály havának végén, ’s ha jó Idő fzolgál, leg-fellebb két héttel, titánná a’ Szarvas Marhát-jáfzolra kötni.

Azokon a’ Tájakon pedig, a’ hol a’ hideg, a’ ködök, az efsö, és a’ rofz idők korábban érkeznek, akkor ennek korábban végbe kell menni, ha külömben az Öfzi, ’s Téli Dög- be:egséget meg-akarjuk előzni, vagy meg-kit íébbiténi, ’s el-fogyaztani.

Valameddig ez a’ Tanáts, és Intés Törvén iiyé nem válik, mind addig az Állatok egét ségekben, ’s életekben, a' Polgárok pedig érc 5 té-