Wolstein Amadeus János: A' marha-dögröl valo jegyzések (Bécs, 1784)
A’ Polgári -lakotoknak — ’s a’ köz-népnek* melly velem Szerencséjét — Oltalmát — ’s Igafságát közié , olly kötelefséggel hagyom emlékezetül, a’ minémii fzivefséggel ok enge- met fzámokba fogadni méltoztatának; Egy 60- val az egtfz Emberi-nemzetnek olly ízivbéli fzán- dékkal ajánlom, a' minémü igaz ohajtáíTal annak örökös haíznát, ’s Izerentséjét mindenkor kívánom. Plato, hogy Socrateílél élhetet, az Egeknek köfzönte, én pedig Montesquieutal az Egek lírának kofzÖnöm, hogy e’ moftaní Idö-jártában helyheztetett — bogy tok jó-Akarokra találtatott — hogy olly Fejedelem birtoka alá adót, ki engemet mint Jövevényt fel-vévén tulajdon költségével tartatott — tanitatott — ’s végre ezen moűani Hivatalomba kegyelmelTen helyheztetett. Teremtömnek köfzönhetem tovább, hogy olly Tudomány meg - tanulására válafztot engemet , mellyet Terméízetem hajlandosíA » M Elöl-Járó Befzéd. 3
