Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)

IV. A szaporodási viszonyok a régieknél

-«ex 78 oEsaunál úgy volt, szolgál az, hogy szülőinek kiengesztelése végett Ismael nagybátyjának leányát harmadik feleségül vette.

Jakab fivére szintén többnejüségben élt, miután két nővért elvett. A nem szeretett Lea negyedik fia születése után megszűnt szülni, mig a szeretett Rachel meddő maradt. Az általa Jakabhoz intézett kivánság, hogy te- remtsen neki minden áron gyermeket, mutatja, mily fontosságot tulajdonítottak a nők polygamiában a szaporodásra, és miután Rachel meddősége meg nem akart szűnni, Sarah példáját ismételvén, szolgálójainak egyikét férje elé vezette, hogy általa megterliesedvén, „Rachel térdjein“ szüljön, mi azt jelenti, hogy Rachel a szolgáló gyermekeit sajátjainak tekinteni akarja. A bizonyos idő óta meddő Lea, nővérét hasonlóképen kijátszani akarván, szintén egyik szolgálóját férjével összehozza, ki szintén szül. így találja a szaporodás fogalma a két vetélytársnő versengésében hatalmas előmozdítóját, s a krónika Jakab többnejiiségét ezzel csak palástolni törekszik. A három patriárkha házassági életéből még azonkívül eredő következtetéseket az utánbirálatban fogjuk megfontolni.

Jellemző a házassági közlekedés pontjában egymást írigylő nővér közötti jelenet, midőn a meddő Rachel Leától altató nadragulyát kér, s azt mondja nővérének „azért megengedem, hogy férjem veled háljon az éjjel.K — Ebből és azon körülményből, hogy Lea a mezőről este hazatérő férjével azonnal ily módon nyert igényét közli, s ezután megint szül, azt lehet következtetni, hogy Jakab részéről hosszabb időig el lett hanyagolva, mert azon szemrehányást teszi Rachelnak : „nem elég-e, hogy férjemet elvetted tőlem ?“

Mi a fennemlitett altató nadragulyát illeti, alatta a krónikás a mandragora venalis, Déleurópában s Palaesztiuában gyakran található kis cserjének sárga, almaalaku, szerecsendió nagyságú, illatos gyümölcsét érti, melynek a babonás arabok még most is nemi dolgokban hatást tulajdonítanak '), a miért némelyektől „szerelmi almának“ is neveztetik. — Nem lehet kimutatni, hogy Jakab feleségei csak annak tartották; annyit tapasztalunk, hogy ezen idő után Lea még szült, Rachel pedig egy ideig még meddő maradt, mig végre hosszas gyermektelen házasság után Józsefet szülte.

A zsidók nem-héberekkel való házassági egybekeléstől! undora, a fajok keresztődzésének e hatalmas akadálya korántsem Mózes törvényhozásának kizárólagos nyereménye, Jakab idejében ismételve találjuk, midőn az akkor körülbelül 15 éves leánya, Dina, kisétált, hogy Sichemország leányaival megismerkedjék, mely alkalommal Schchem királyfi tett .erőszakot rajta s házába vette. A csábitó feleségül akarta venni, mit Jakab fiai azon feltétel alatt látszólag megengedtek, ha a sichemiták a körülmetélést elfogadják, mely esetben általános egymásközti házassági egybekelést Ígértek. Hogy a sichemiták e feltételbe beleegyeztek, nem csodálatos, miután Herodot szerint a phoeniciaiak az ókor több népével együtt szintén körülmetéléssel éltek. De Dina fivéréinek egy része nem vette komolyan a dolgot; Simon és Levi, a

') Jakab atyánknak jeles ismeretei voltak in rebus generandi, különösen a faj- tenyésztés élettanában ; ezt azon eléggé ismert mód bizonyítja, a melylyel ipját lábas marhája tetemes számával megcsalta. — A szép Rachel sem volt tudatlan nemi dolgokban. — Férjével atyjának házát elhagyván, annak házi bálványait tevéjének nyeregkosarában magával vitte s reá ült; hogy atyját a nyereg kikutatásától távol tartsa, mondá neki, hogy havi tisztulása miatt fel nem kelhet. Minthogy nem találjuk, hogy Laban atyja e kifogásnak nem engedett volna, azt kell következtetnünk, hogy embereivel együtt ezen érdekes állapotot tisztelni tudta.