Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)
III. Csodahit, mystika, népgyógyászat
-®S>í 6 2 o©-maga isién : istentől csak az által, különbözteti meg magát, hogy isten az egészeim lelek csak rész. Az egész testet betölti, de különös előszeretettel lokalizálja magát a szívben, főben s nem annyira a lábakban stb. így van ez az istennél is. ki ugyan mindenütt létezik, de egyik helyen mégis jobban mutatkozik mint másikon. A lélek a testben fentartatik. Az emberben van 365 véredény és 248 tag, tehát összesen 613; épen annyi isteni parancs — 365 — és tilalom is van — 248 — Szellemileg a lélek ép úgy van teremtve mint a test, s igy a „thora“, az isteni parancsok és tilalmak száma képezi a lélek táplálékát. Ki a thorát meg nem becsüli, annak lelke eledel-hiányban megbetegszik; gyakran meg is hal, mi ;izt jelenti, hogy az illető lélek tulajdonosa csak az állati szellem által tartatik fenn. Ezen állati szellemet „nefesch“nek nevezi s ez a szívben van. A lélek pedig, melynek neve -neschome“, az agyban létezik, melyen úgy függ mint a láng az olajon. Oly lélek egészen ép s egészséges, melynek jő tápláléka volt és van ; ki olv lélekkel bir, az arra képes, hogy a természet törvényeit csupán szava által változtassa, mint a próféták. A világ teremtését olyformán képzeli magának a kabbala, hogy az Isten összehúzás által teremté, s nem saját ereje szerint, mert ez esetben a világ épen oly határtalan volna mint Isten ereje. Az embereknek különféle vérmérsékményei vannak: cliolerikus, san- guinikus, melancliolikus és phlegmatikus, de sok embernek összetett véralkata is van, pl. melaucholikus-cliolerikus stb. A kabbala szerint a vérmérsékmények négy nedvből támadnak, melyeket epének nevez: vörös, feher, zöld és tekele. Csak akkor, ha ez a négy epe — hasonlókig elosztva — egyensúlyban van, egészséges az ember. Vannak arra jelek, melyek szerint az ember ráismerjen, melyik epe dagad, s pedig az álmák által lehet ráismerni, mert ha valaki pl. árkok, mocsarak, kútakról vagy börtönről álmodik, annál a fekete epe van túlságosan képviselve; ha valakinél a zöld epe dagadt, az tűzről, háborúról stb. álmodik: a vörös epés arról álmodik, hogy a levegőben repül, hogy kéjkertekben sétál, s a ki arról álmodik, hogy folyóban fürd, annak soli a fehér epéje. A kabbala azt állítja, hogy a születéstől kezdve egészen a 20-ik életévig több vörös epe van az emberben ; a 20-iktól a 40-ikig több zöld, a 60-ikig több fehér (melynek az okozata, hogy az ember haja megőszül), és a s;i)-ikig a fekete, miért is az öreg oly ritkán örömekre fogékony. Nagy befolyással bir az epére a négy. évszak is ; tavaszkor dagad a vörös epe, nyáron a zöld, őszkor a fekete, télen a fehér (a kabbala szerint tart a tavasz apr. 6-tól juh 6-ig stb; a nap 24 órája beosztatik reggeli 3-tól 6-ig. a hol a vörös epe dagad, délután 3-ig a zöld, 9-ig a fekete s reggeli 3-ig a fehér). Ez a négy nedv a négy főelemből ered, melyből az emberi test össze van téve, t. i. tűz-, levegő-, föld- és vízből. Az orvosnak gyógykezelésekor óvatosnak kell lennie, hogy a nedvek egyensúlyát őrizze meg. A négy főelem a teremtésben is szerepel. Belőle minden kiindul; van négy főangyal, ki az elemeket befolyásolja, van négy isteni név stb. Ha valakiért akarunk imádkozni, akkor az istenneveknek különböző variátói szerepelnek (pythagoreikus számrendszer). E szellemtől áthatva találjuk a kabbalistikus orvostant is. Az orvosok rendesen csak a tapasztalat tanaira hivatkoznak, de a kabbala mindent tudakol tapasztalat nélkül. — Nehéz szülés pl. támad görcsök, összehúzás által = „midasz hadin.“ — Ennek legyőzetésére fel kell híni a „midasz hurachmim“-ot, mely a vízben létezik s azon tulajdonsággal bir, hogy szétterjeszkedjék, nehéz szülés tehát gyóg}Tittatik, ha' a szülőt vizben- \
