Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)
II. Aesculap és utódai
—81 K3®— mérgezte, mi természetesen az ostromoltak megtizedelését, s az ellentállás megszüntetését liozta magával. Ezen ostromnál Nebros kíséretében lévő bizonyos Kalydonios vitézségének nagy jeleit is adta. Nebros és fiának érdemeinek elismeréséül az asklepiad-családnak ugyanazon előnyök adattak, mint az Amphyktioni bíróság választott képviselőinek. Nebros utódai Nebridák-nak neveztettek. Atyjával a krissaei háborúba vonult Chrysos asklepiáda, az ostromnál a város falait mint első megmászván, egy tornyot okkupáit; de kellő vigyázat hiányából bizonyos Mermodes által átdöfetve, lebukott a toronyról, s szörnyet halt. Emlékezetét az Amphyktioniak nagy tisztelettel őrizték meg. E Chrysos unokája, bizonyos Kadmossal együtt Kos főkormányzója lett, midőn I. Xerxes perzsa király a görögökkel háborúskodott. Azonkívül Nebrosnak még egy Gnosidikos nevű fia volt, kit mint orvost ismerünk, s kinek I. Hippokrates nevű fiával a hires kői orvosok sora kezdődik. Cnodisikusnak még két fia volt: Aeneos és II. Podalirios. 1. Hippokrates fiával együtt az orvosi gyakorlatot ápolta és tökélesi- tette; ez mind a kettőről II. Hippokrates-re szállt. Állítólag két a végtagok és hajlatoknak töréseiről szóló könyvet irt volna, mig mások állítják, hogy mit sem irt. Heraklides fia szinte tündöklött az orvostan gyakorlatában, melyben fiát oktatta. Feleségének nevezik Praxitheát, a Herkulestől leszármaztatott Phaena- reté-nek leányát. Egy Phaenarete nevű bábát találok kútfőimben mint Sokrates anyját, de ennek heraklida származása nem hangsúlyoztatik, valamint Heraklidesnek feleségét sem találhatom a Heraklida-család törzsfáján. Heraklidesnek két fia volt: II. Hippokrates és Sosander. Az utóbbi név „férfimentő “-t jelent. Sosander lógyógyászattal foglalkozott, s mesterségét mindenféle igás marhára térj észté ki, mint nagybátyja rósz néven vevén, vagy nevének változtatását vagy mesterségének megszüntetését tanácsolá neki (Kedrenos). Nagy, II. Hippokrates Kosban Kr. e. 460-ban született. Leszármazásában — atyai ágon Aeskulaptól, anyain Görögország legtekintélyesebb Herak- lida-családjától — mindaz egyesitétett, a mi őt a legnagyobb nimbussal vehette körül. I. Podaliriusnak 16-ik sarjadéka. Ha Podalirius életét 1100 körül teszszük, s egy ivadéknak körülbelül 40 élet-évet adunk, az e tekintetbeni genealogikus adatok szerzőinek legalább nem tehetünk szemrehányást a miatt, hogy anachronistikus tévedéseknek voltak alá vetve. Atyja és nagyatyja felnevelték, oktatták s a gyógyászat tanulmányaiba bevezették. Később abderai Demokrit bölcsészt, leontini Gorgias szónokot, s ennek fivérét Herodikos orvost hallgatta; némelyek szerint Prodikos sophis- tának tanítványa is lett volna. Szülőinek halála után hazáját elhagyván, Tliessaliába ment, hogy a gyógyászat hatását különféle helyeken megkísértse ; mások azt hiszik, hogy alvás közben az álom istene e tanácsot adta volna neki. Midőn hire már egész Görögországban legnagyobb mértékben el volt terjedve, a tabesben szenvedő II. Perdikkas, macedóniai király (f 413) udvarára hívta meg, hova bizonyos Euryphon is elkísérte. Tanácsára Phila ágyas- nőt vezettek a király elé, mi ennek gyógyítását okozta. Perdikkas Hippokra- test kegyével szinte elözönlette. Midőn az abderiták Demokritusokat elmebetegnek tartották, Hippokra- test hivatták hozzá. Demokrithoz jővén, ez tejet hozatott, s azt mondá, hogy
