Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei
92 melegnek oldásba vétele miatt, lehetlenné teszi az erjedést, mi különben 2—4 száztóli mellett legélénkebben. 20—25 száztóli czukortartalom mellett pedig legteljesebben szokott lejárni. A szeszes erjedésre nézve a sörnél legkedvezőbb melegségi fok 25—30°; lassú erjedés azonban még o° fok alatt is lehetséges. 530 fokon felüli melegség pedig megszünteti a sörélesztő-sejt életfolyamát. Különben a sörélesztö-sejtei (hormiscium cerevi- siae) olyan tojás alakúak mint a boréi is (hormiscium vini), csak hogy azok már a cultivált gomba-szervezetekhez számittatnak. Nem csak az élesztőnek hanem a melegnek is mily nagy befolyása van az erjedés eredményére, mutatja az. hogy a czukor, mely 12—200 melegben erjedve szeszszé és szénsavvá bomlik, 350 melegben már tejsavvá és mézgává (gummi) válik. Ez is arra mutat, hogy az emberben. hol a vérhőfoka rendesen nagyobb 35°-nál, a szeszes-erjedés könnyen átmegy a tejsavas erjedésbe. Ha azonban a tejnél ennek fehérnye tartalmát Csökkentjük és a tejczukrot meghagyjuk, akkor ezt sörélesztővel könnyen lehet tejszeszszé változtatni. Fitz tapasztalata szerint, szeszes erjedés közben, ha a czukortartalom 18 száztóli, 2i°-ra melegszik az erjedő oldat. Ebből pedig, tekintettel a czukor-oldási és alkohol- vegyülési melegre, kiszámitható az is, hogy ez a melegmennyiség közel 0*2 részét teszi azon melegmennyiségnek, mely a kifejlett szénsavany szenének szabad elégéséből származna. Az élesztő sejteknél is tehát, valamint az embernél, a táplálék elégése következtében kifejlett melegnek közel ugyanazon aránymennyisége válik az életmunkájává. Billroth tapasztalata szerint, általában állati vagy növényi rohadó részeket tartalmazó folyadékban, ha czukor van jelen, élesztősejtek, olyak mint a szeszeije- désnél, ha pedig a czukortartalom hiányzik, bakteriák
