Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei

79

ki nem fejlődhetése miatt, egyszersmind az éleny sem vétethetik többé be, minek következtében meg szűnik az erjedés további rendes folyamata. így van ez a növények magjaival is, melyek, azon esetben ha a levegőben lévő szénsavgáz feszültsége egy negyed légnyomásra emelkedik, vagy az élenyé 4—10 centiméternyire alá- száll, ki nem kelnek, ki nem csiráznak. Mint az erjedés úgy a növényi tenyészet és állati élet is bizonyos fe- szültségi állapotukban megfuladnak, megfojtódnak.

E példákból láthatjuk, hogy az erjedésben lévő tömegnek bizonyos erőmüvi hatás és nyomás alatt léte, vagyis feszültségi állapota megváltoztatja az abbani részeknek és élesztő sejteknek chemiai vegymüködését, valamint megforditva ezeknek szabad működése erőmüvi hatásokat eredményez.

Az embernél a belső közeget, az erjedő folyadékot, a vérnedv, az alvadékony nyirkfolyadék teszi, melyben az élesztő elemek légzenek. Annak is, mint például az erjedő mustnak, bizonyos gázokkal, melegséggel, nedvességgel, sűrűséggel, feszültséggel, tehát bizonyos chemiai és physikai tulajdonnal kell birnia, hogy a benne lévő anatómiai elemek, vagy is az élesztő sejtek, életszerüleg működhessenek.

Hogy az állati és növényi szervezetek különböző alakú hólyagcsa- vagyis sejt-szerkezetből állanak, tudományos pontossággal 1839-ben Schwann mutatta ki. így van ez tehát az embernél is, hol minden sejt magjában, ha sejthártyáját óratok gyanánt tekintjük, a leg-- finomabb óraszerkezetet képzelhetjük; nemcsak, hanem minden sejt egy physikai, erőmüvi és chemiai erőkkel működő gyár, melyben mondhatni a hő- és villany-erővel járó munka főleg a magban van.

Miként a sejt, úgy a sejtmag, sőt még a magtes- tecs is, alakilag úgy mint vegyileg sokféleképen vál- tozhatik. Minden sejt bir, legalább fiatal korában, össz- huzékonysággal. Összehuzékonyságra mutató alakvál