Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei
73 vétele mellett, vette vizsgálata tárgyául, a nélkül, hogy az úgynevezett imponderabiliákra, nevezetesen a hevenyre , különösen kellő figyelemmel lett volna. így természetesen tisztába nem jöhettek. Van egy egyszerű kisérlet „a világ egy pohárban“ mely felvilágositásul szolgálhat sok tekintetben. Ha ugyan is apró vizi állatokat és vizi növényeket vizben, mely az állatkák és növénykék szervetlen alkatrészeit oldott állapotban tartalmazza, egy üvegedénybe téve a külső levegőtől elzárunk és az egész készletet a napfényének és melegének behatása mellett tartjuk ; a kis világ, melyben állati, növényi és szervetlen ásványi részek, levegő sat. együtt és egymásra utalva vannak, zavartalanul folytatja életét. Az élő állatkák ugyanis a növény kékkel táplálkoznak; ezek pedig az állatkák kiválasztási terményeiből s a meglévő szervetlen oldatokból vegetálnak huzamos időn keresztül. De sötétben és hidegben úgy a növények mint az állatok is gyorsan elhalnak. Amint e kisérleti keverékben, úgy találjuk bármely élő növényben vagy állatban is meg a világot külön egyes egyénekbe zárva, melyek a napfényének és melegének behatása nélkül épen úgy nem maradnak életben, mint „a világ egy pohárban“ sem. Ebben úgy, mint a növények vagy állatok egyes egyéniségében is, nem egy, hanem többféle erjedések vagyis életfolyamatok vannak egymásra utalva kapcsolatos összefüggésben, mondhatni társas csoportlagos menetben. Bizonyos ásványi szervetlen részek a növényekben erjedés utján áthasonulnak növényekké ; bizonyos növényi részek az állatokban, ugyancsak erjedés utján, átváltoznak állatokká sat. Az egyszerűnek látszó szöllőmustban is, mint fentebb láttuk, nemcsak egy, hanem több különböző nemű erjedés van. Melyek a must alkatrészei szerint, a külső körülmények es adott viszonyok behatása következté
