Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei

szehalmozódni. Ezért az állatok egy általában véve jóval magasabb hőfokkal bírnak mint a növények, vagy mint környezetük.

Minden állat oly mérvben mutatja hőfokát nagyobbnak vagy kisebbnek, mint a minő mérvben benne nagyobb vagy kisebb ezen anyagcsere, mely a táplálék felvételében, feldolgozásában, áthasonitásában és a feleslegek kiküszöbölésében áll. Ezért értékesebbek, főleg télben és hidegben, azon zsir- és olaj-táplálékok, melyek kevesebb élenyt tartalmaznak mint a szénviz- egyek, s áthasonitás alkalmával oxydáltatván több meleget is adnak. Nyárban és melegben pedig értékesebbek és kívánatosabbak a szerves savanyok, melyekben a szén és viz mellett éleny fölösleg van, minők az eczet- savany, alma- és czitromsavany sat.

A kifejlett növények legmagasb és legutolsó terményei a fehérnyefélék. Melyek a szénvizegy és zsiradékok mellett a levélzöldet tartalmazó növényekben nagyrészben csak akkor készülhetnek el, ha a napsugarak melegét, szénsavnak be- és élenynek kilégzése közben magokba vehetik. A növényi fehérnyefélék tehát a magokba gyűjtött meleget mondhatni a napsugarakból nyerik.

Az állatok vegymüködésének végeredményei ha- sonlólag fehérnyefélék, de ezek már magasabb összetételben és módosultabb szövődményesebb alakban, minők például a vértekecseny (haemoglobin) és tojás- -any (vitellin).

Az állati fehérnyefélék *) még több melegforrások létét feltételezik, a végre, hogy még nagyobb mennyiségű hevenyt gyüjthessenek magokba halmozás utján

‘i Ilova a tojásfehérnye, savófehérnye, rostonya (Fibrin), izora- rostonya (Myosin), húsany (Syutonin), sajtany .(Casein), paraglobulin, je- geczlencsefehérnve (krystallin), vérsejteny, tekecseny (Globulin), rostonya- nerazőanyag (Fibrinogen), Metaglobulin és Amyloid (ez az elfajult májban) tartoznak.

— Ó3 —