Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei
6i mennyiség- és felhasznalasban vannak. Például, a növényeknél ezeknek virágzataiban es magzataiban, az állatoknál pedig ezeknek fogamzataiban, ébrényeiben (embryo). 4. Az embereknél egyáltalában azon szervek mutatnak nagyobb melegségi fokot, melyekben a feher- nyefélék használata és alkalmazása nagyobb. Például: a májban, Claude Bemard szerint, aránylag nagyon sok fehérvérsejtek képződése mellett, a vér fehérnyéjének és rostanyának jelentékeny nagy részét elveszti, s helyette szénvizegyeket és glycogént kap ; de a máj vissz- erében kijövő vér melegebb is mint volt a verőczér utján belemenőleg. Szóval: a májban a fehérnyefélék legnagyobb alkalmazása, általában a legszövödménye- sebb anyagcsere mellett, annak visszerében a vér általában az egész test legnagyobb hő-fokát mutatja. 5. Az ember lázas állapotában, midőn a test hőfoka emelkedik, Senátor szerint, főleg és legnagyobb mérvben a testben lévő fehérnyefélék használtatnak és emésztetnek fel; a szénvizegyek, zsiradékok aránylag kevés vagy semmi bomlást nem szenvednek. Ezen és számos más okok (lásd alább az eczet- erjedésnél) tanúskodnak nézetünk valósága mellett, miszerint az élőfehérnye a legkiválóbb meleg-gyűjtő a szervezetben; ellenben pedig e nézet ellen egyetlen bevehető helyes ok sem mutatkozik. A levélzöldet tartalmazó növények ugyan is, az edényesekfugy, mint a mohok, moszatok, és zuzmók is, nagy részben a szervetlen világból, de a levélzöldet nem tartalmazó gombák és az állatok a szerves anyagokból veszik táplálékukat. A gombák tehát e tekintetben a levélzöldet tartalmazó növények és az állatok között átmeneti alakot képeznek, melyek mint az állatok is élenyt légzenek be és szénsavanyt adnak ki. Szén, viz, szénsav, szénvizegy, zsiradékok és a fehérnyefélék úgy a növényekben mint az állatokban is megtaláltatnak.
