Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei
58 egyikben vagy másikban nyilvánul. Vannak anyagok,. melyek egyik állapotból a másikba könnyen átmennek és igy rendre egymásután mindháromféle állapotba is átváltoztathatok. Ilyen az ismeretes anyagok nagyobb része, például a jég, viz és vízgőz állapotban. Vannak mások, melyek csak kétféle állapotban erőlködnek, pl. a szén, szilárd és gázállapotban. Némelyek pedig mind eddig csak gázállapotban nyilvánítják erőlködéseiket, például az éleny, köneny, légeny, villany, deleny sat. Az anyagi erők tehát háromféle állapotban, szilárd-, folyadék- és gázállapotban, úgy aránylanak egymáshoz, mint a mértani egyenes vonal, síklap és ürfo- gat. Igen természetes, hogy gázállapotjában egy testnek erőnyilvánulása nagyobb, mint annak szilárd állapotában. Nemcsak nagyobb de terjedelmesebb és minden irányban kiható. Hiszen! köztudomású dolog, hogy a viz működése nagyobb a jégénél, és a vízgőzé még erősb és több oldalú mint a vizé. A szilárd és folyadék állapotban lévő testek lefogott, megkötött erők, a gázállapotban lévők pedig felszabadult erőknek tekinthetők. Most csak az a kérdés, honnan kapja a jég az erőt, hogy vízzé vagy gőzzé vállva erősb hatású legyen? Mindnyájan tapasztaljuk, hogy ezt csak az által nyeri, ha meleget vagyis hevenyt adunk a jéghez s ezzel lesz vízzé, s a vízhez megint bizonyos mennyiségű hevenyt adva lesz gőzzé. Következőleg azon erő, melyet a szilárd anyagoknak kapni kell, hogy erőben gyarapodjanak, a heveny vagy höerö, mit melegnek vagy közönségesen hőségnek is neveznek. Ez egy annyira finom gáz, hogy minden testen keresztül és minden testbe behatolva, megfogni, vagy bizonyos alakba elkorlátolni, formába venni sat. képtelenek vagyunk. Továbbá a heveny a világegyetemben mindenütt el van terjedve. És ha feltesszük azt, hogy minden a világon egy bizonyos ösz- szetartó erőn alapszik, akkor ezen összetartást erő a hő
