Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

V. Az összes therápia és therápeutika, vagyis a gyógykezelés és gyógyszerelés tudománya és mestersége, nem egyéb mint erjedést rendező eljárás. Azon gyógyeljárások, étkek, italok és gyógyszerek, melyek az erjedést általában, különösen pedig a must-erjedést és az emberbeni élet-erjedést erősbitik és előmozditják vagy gyengitik és gátolják

onnan a hol belőle igen sokat talál. A levegő pedig a maga mozgalmaival viszi mindenüvé, hova eljuthat, ezen melegközlő vizanyagot. Melynek minden hajlandósága csak abban áll, hogy alakját és állapotát a melegcsere közben folytonosan változtatja. Midőn nagyobb tért foglalva vizzé vagy vízből gőzzé válik, meleget vesz be magába mindenünnen amit környezetében talál; ha pedig kisebb térbe vonul össze, például gőzállapotából vizzé vagy vízből jéggé vagy hóvá szilárdul, meleget ad ki magából mindazon testekbe, miket magában vagy maga közelében talál.

Minthogy pedig mi és a mi testűink folytonosan ruházattal és vízgőzt tartó levegővel vagyunk körülvéve, láthatjuk, hogy a ruházat reánk nézve oly behatással, de esetleg még nagyobbal van mint maga a levegő. Mint a levegőnek úgy a ruházatnak is czélja, reánk nézve, testünk felületén a lehető könnyűség mellett a melegnek kellő mennyiségben és csereforgalomban tartása és oly alaki engedékenység, mely mellett a test részeinek teljesen szabad mozgása történhessen.

Ez oka annak, hogy akár verejtéktől akár egyéb nedvességtől ázott öltönydarabok testünkön leginkább hütenek és leerjedési bajokat okoznak, valamint a közelünkben elgőzölgésben lévő dús növényzet, vizbőség, a reggeli vagy esteli harmatos rétek, kertek is sat., melyek víztartalmuk elgőzölgésére a szükséges meleget testünkből is veszik magokba.

Ez oka annak, hogy nagyon száraz és tartós derült meleg időben és levegőben, a testünkben felhalmozódott hőség miatt, a fölerjedéses betegségek járnak inkább a vérhas, hagymáz, cholera, pestis, vértorlódásos, szédüléses, ájulásos bajok és hirtelen halálesetek gyako- riabbak. Ekkor nem a leerjedés miatti összeesés, hanem a túlerős fölerjedés miatti megfojtódás, vagyis az erjedések •eredményeinek és a váladékoknak kellő mérvben ki nem ürithetése következtében áll be a szédülés, ájulás sat.