Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
IV. Az ember egészségének és betegségének mibenléte a benne lévő erjedések minőségében van. A láz, lob, hőfok-változások, ütérlökési, légzési, kiválasztási rendellenességek, valamint a szervi működések zavarai és az öszszeesés is csak egyes jelei a betegségnek, úgy, miként bizonyos hőfok, összetartás, ruganyosság, zsong sat. is jelző eredményei az egészségnek
alatt, kivizelt húgyany mennyisége pedig úgy van az egészségeséhez mint 2-5 van i-hez. Ezen kiadási többletek mellett természetesen a lázas beteg test súlyának apadnia kell. Ezen általános súlyvesztesége a lázban szenvedőnek úgy van az egészséges diaeta alatt lévőéhez mint 1*5 van i-hez. Ezen arány pedig azért ily csekély a szénsav és húgyany megfelelő mennyiségéhez képest, mivel a bomladék- részeknek csak egyik része távolittatik ki a testből, másik része pedig abban visszamarad. Mint például a a szeszes erjedésnél a czukor bomladék-részeiből csak a szénsav távozik el, a szesz pedig visszamarad. A lázas erjedésnél magosbódott hő-fok miatt, épen úgy, miként a külső nagy hőségben vagy napszurásnál is, a szív-izom, rekesz- és bordaközi-izmok rostjainak tartalma megalvad, s az idegek is kevésbé lesznek vezetők és ingerlékenyek, s ezen okok miatt áll be, elég magos hő-fok mellett, a vérkeringés és légzés elszün- tével, a halál. Végül megemlítésre méltó még az, hogy a hidegvérű állatoknál, például a békánál, láz-jelenség nem mutatható ki, és ha rohadó anyag föcskendeztetik a békába, ez minden lázas erjedés nélkül elpusztul. Ennek oka Cl. Bernárd szerint az, hogy ezen állatoknál melegszabályozó idegkészülék nincs. Miután az elébbiekben kimutattuk, hogy a betegség az emberben lévő rendes életerjedésnek vagy fokozottabb vagy hanyatlóbb voltában áll; bekellene a gyógyászat előtt ismeretes betegségeket, ezen alapon és elv szerint, osztályozni. De mivel egy ily osztályozás részletei irányadó jelen munkánk keretén kivül esnek, azzal ez alkalommal annálkevésbé hosszadalmasko- dunk, mivel bármely értelmes orvosnak vagy miveltebb nem orvosnak is, véleményünk szerint, az eddigiekben egy oly vezérfonalat és világot adtunk kezükbe, mely- nélfogva a betegségek keletkezésének, kezelésének és — 151 —
