Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
IV. Az ember egészségének és betegségének mibenléte a benne lévő erjedések minőségében van. A láz, lob, hőfok-változások, ütérlökési, légzési, kiválasztási rendellenességek, valamint a szervi működések zavarai és az öszszeesés is csak egyes jelei a betegségnek, úgy, miként bizonyos hőfok, összetartás, ruganyosság, zsong sat. is jelző eredményei az egészségnek
147 mindnyájan az illető tevékenységi arány megbomlásába eljutottak. Ekkor már, igenis, lob van jelen; de addig csak vérbőség, neurálgia sat. lehet. A mint a lobbal úgy vagyunk, nézetem szerint, a lázzal is. Itt is a kiindulás történhetik vagy a szilárdabb sejtelemekben, vagy a nedvekben s ezeknek illető gáz- s egyéb tartalmaiban. Eszerint lehet egyelőre az izmokban, idegekben s egyéb sejtrészekben, vagya vér- nyiik- s egyéb nedvekben oly változás, mely a rendestől eltér, s a baj kiindulhat például egy izomnak vagy idegnek túltevékenységéből vagy tétlenségéből, egyik vagy másik nedvtartalom rendellenességéből sat. De ezen egyes bajok általános testi betegséggé, leerjedőleg ösz- szeeséssé vagy folerjedőleg lázzá, csak akkor lesznek, midőn a kölcsönösségi és kapcsolatossági aránymüködés a nevezett részek mindenikében rendellenesen megváltozott. S ha e változás abban nyilvánul, hogy az illető erjedések rendes menetükből élénkebb és fokozottabb minőségbe mennek át, akkor mondjuk hogy a láz jelen van. Az egészséges emberben lévő erjedéseket oly vegy- müveleteknek kell tekinteni, melyeknélfogva, miként a musterjedésnél is, bizonyos bevett és meglévő anyagok átváltoztatnak másnemű anyagokká. A must erjedése borrá az ember helyes kezelése mellett történhetik. E kezelést pedig az emberi életerjedések körül magok az idegek vezetik. Minthogy az emberi testben oly sokféle különböző erjesztő edények vannak egybetéve annyiféle különböző nemű erjedések mellett; ezeknek külön-külön gondozása, táplálása, kezelése sat., a közébük elterjedő véredényekböl, közvetitő idegek által eszközöltethetik. Véleményünk szerint legtisztább és helyesebb fogalmat nyerünk a vért és idegeket illetőleg akkor, ha, a vért köz-tápanyagnak tekintve, az idegeket oly re- gulátoroknak vesszük, melyek az erjedés folytonos fen- tartására szükséges anyagokat és hatányokat, nemcsak TO*
