Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
I. A gyógyászati rendszerek történelmi rövid áttekintése
15 síink, étkezésünk, lakásunk sat. sat., oly mérvben jobb, kényelmesebb és czélszerübb, mint a minő mérvben nagyobbodott és folytonosan nagyobbodik a különböző ismeretessé lett anyagelemek száma, és tulajdonságaik tapasztalati ismeretének terjedelme. Tehát kétségbe von- hatlan, hogy a természeti testek ismerete, vagyis az anyagok tulajdonságainak általunk lehető tapasztalata és alkalmazása, egyedüli és legbiztosabb alapja a magán és közjólétnek vagy is a magán- és közegészségnek. Az anyagok tulajdonságainak tapasztalata és alkalmazása pedig csak úgy lehetséges, ha magokkal az anyagokkal dolgozunk, öntestünket és ennek részeit a kivülöttünk lévőkkel cseremunkálkodásba és működésbe hozzuk. Azért a természettudományok gyarapítására, terjesztésére és emelésére, többet tesz az ipar, üzlet, kereskedelem, mesterség, s bármi névvel nevezendő egyéb kézi művelet, termelés, értékesítés sat., habár magán szükebb körbe vonulva is, mint a világ széles körére legjobb szándékkal bár kiterjeszkedni törekvő képzeletek. A képzeletek (phá7itásidk) és elméletek (theoriák) közt különbséget kell tennünk, mert e kettő nagyban különbözik egymástól. Igaz ugyan, hogy mindkettő az ag)^- ban keletkezik és az agy müve; de mig egyiknek, a képzeletnek, az agyon kívül a természetben semmi tapasztalati adat, sem semmi reális érzékelhető valóság, miről az mintegy lemásolva lenne, nem felel meg ; addig a másiknak, az elméletnek, mintegy a természetből lemintázott műnek, az anyagi világban az agyon kívül is van és valóban létezik eredeti testesült valósága. Épen azért, mivel az elmélet tényleges valóságoknak felel meg, az rendesen ugyan azon időben egyszerre több agyszervezetekben is keletkezik a természeti külső valók közös behatásánál fogva ; mig ellenben a képzelet elszigetelten, egyik vagy másik agyban külön és magára szövődik össze, minden található hasonmás nélkül.
