Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
IV. Az ember egészségének és betegségének mibenléte a benne lévő erjedések minőségében van. A láz, lob, hőfok-változások, ütérlökési, légzési, kiválasztási rendellenességek, valamint a szervi működések zavarai és az öszszeesés is csak egyes jelei a betegségnek, úgy, miként bizonyos hőfok, összetartás, ruganyosság, zsong sat. is jelző eredményei az egészségnek
élesztő sejt. elég élesztő anyag-szóradék. mely emberről jön és emberre hathat. Nem szükséges még idegen és nagyon távol álló fajokról elvándorolt élesztő-sejteket vagy anyagokat is felvenni. Melyek más idegen és távol eső fajokra nézve nem annyira, de ugyanazon, vagy közelebb álló. fajbóliakra nézve élesztő anyagul igenis szolgálhatnak. Az élesztő-sejtek és baktériák sereges fejlődheté- sének magában az emberben elég termékeny tőkéje van a lefogott sejtszövetekben, izmokban s egyéb szervezetekben. Melyek, miként a jó talajba vetett mag, vagy a téli nyugalomban élő növények a tavaszra, csak kedvező melegségre, villanyosságra és nedvességre várnak, hogy azonnal, mintegy feloldódva élénkebb szaporodásba és tenyészetbe induljanak. A kanyaró, vörheny, himlő s egyéb betegségekben, gombaszervezeteknek vélt, sereges élesztő alakulatok nagy része bizonyára nem egyéb, mint részben az illető emberben meglévő élesztősejteknek, élénkebb erjedés közben lett. szaporódmánya, részben pedig uj alakulatok. A beteges fölerjedésnek kedvező körülmények pedig részint a légköri és ezzel járó melegség-, nedvesség-, villanyosság- s egyéb külső behatásoktól; részint az illető egyének, például emberek élményeitől függenek. Melyek ha többekre nézve közös hasonló hatást gyakoroltak és gyakorolnak, a beteges hasonló jelenségek is aránylag többeknél mutatkoznak vagyis járványosán lépnek fel. Különösen akkor inkább, ha egyéb, betegségre kedvező, viszonyok közt az emberek még összezsúfolódnak és a róluk jött élesztő-sejtek s élesztő anyaghulladékok meggyűlvén egyikből a másikba könnyen átmehetnek s hasonló erjedéseket élesztenek. Ezért legczélszerübb, úgy az egészségesekre valamint a betegekre nézve is, elszórt lakásokban lenni; a kórházakat, kisebbre vonva, vidéki szabadabb helyekre tenni sat. — 132 —
