Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

IV. Az ember egészségének és betegségének mibenléte a benne lévő erjedések minőségében van. A láz, lob, hőfok-változások, ütérlökési, légzési, kiválasztási rendellenességek, valamint a szervi működések zavarai és az öszszeesés is csak egyes jelei a betegségnek, úgy, miként bizonyos hőfok, összetartás, ruganyosság, zsong sat. is jelző eredményei az egészségnek

i iS

hogy a nevezett áramlatok forgalma elzáratik és a rendes életerjedés elszűnik.

A zsiradékok túlságos meggyülése és a testbeni felhalmozódása ellen meg'védik az embert, helyes étkezési rend mellett, a mozgás, a testi és szellemi munkák sat.

A testünk alkotására és erjedésére befolyó anyagok ki- és bejárásainak egyéb közös vagy külön útjait és helyeit, az ezekben és ezek útján történő anyagcserét az élettelenné vált külső és bennünk újra élő testek között, czélunkhoz képest, felesleges lenne tovább is részletezni.

Tárgyunkhoz képest elég, az elébbiek után, tudni annyit, hogy testi létállapotunk egészséges volta attól feltételeztetik, hogy az abban folytonosan működő erjedési folyamatok, bizonyos számban, minőségben és fokban, kapcsolatos rendben idő- és helyszerüleg történnek. Elég tudni azt, hogy egészségesek vagyunk akkor, midőn mindennemű munkáinkat, hivatásunk szerint ok- és korszerüleg könnyen és vidáman teljesithetjük.

De a pinczegazda borának erjedése rendetlenségbe jöhet az által, hogy egyik vagy másik erjedés, például az eczeterjedés benne túlnyomóvá lesz, vagy tán az erjedések egyike vagy másika vagy általában mindenike is rósz kezelés mellett meggyengülhet annyira, hogy, a várt jó eredmény a tiszta bor helyett, zavaros vizet találunk. Midőn például a szőllőt fürt- és fürtkocsány- káival musttá zúzva, vásznon átszürés nélkül, héjával és kocsánykáival együtt tesszük egy széles szájú edénybe, úgy, hogy a must felületnek egy tized része, io° hő-fok mellett, a szabad levegővel folytonosan érintkezhessék, s e mellett az erjedő massát naponta felrázzuk vagy felkavarjuk: az erjedés elevenséggel történik mintegy 13 napig, de a 14-ik napon hanyatlik és a folyadék eczetes izt kap, mig végre a 18-ik napon az erjedő tömeg élete teljesen ki hal, s élettelen izetlen vizet találunk, melyben a szőllőhéjjak, kocsányka-részek és seprő