Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

IV. Az ember egészségének és betegségének mibenléte a benne lévő erjedések minőségében van. A láz, lob, hőfok-változások, ütérlökési, légzési, kiválasztási rendellenességek, valamint a szervi működések zavarai és az öszszeesés is csak egyes jelei a betegségnek, úgy, miként bizonyos hőfok, összetartás, ruganyosság, zsong sat. is jelző eredményei az egészségnek

I I 2

idegein át hatolhatnak be az agy bizonyos részébe, hol azok bizonyos-nemű erjedés fenntartására épen úgy szükségek, miként a növényzöldet tartalmazó növényrészekben azon vegymüvelet eszközölhetésére, minélfogva az oxydált szervetlen anyagok csak is a napfény hozzájárulása mellett szabadulhatnak meg az élenytől, hogy igy növényi testté hasonuljanak át.

Még a különböző színű üvegekben hosszas ideig erjedett némely borokban is képesek a különböző színek, egyebek ugyanazonsága mellett, különbséget okozni.

Az agy rendes szellemi munkálkodásai, a gondolkodás, képzelődés, sat. a fénynek és színeinek szabályozott bevételét épen úgy megkívánják, mint a táplálékot, ételt, italt, légzést, meleget és villanyt.

Hasonló nyílás a fül hadjárata, a végett, hogy rendesen a léghullámzásai azon be, a hallidegek utján az agy bizonyos részébe hassanak s itt ismét az erjedésnek egy bizonyos nemét módosítsák.

Billroth szerint ugyan is az élesztő bakteriáknak bizonyos formái a folyadék felületén felrázás által, sőt egy edényből másba töltés miatt is, kipusztulnak. Már pedig ha a rázás bizonyos élesztő sejtekre ily nagy hatást képes tenni, kétségbe se vonható, hogy a hang-hullámzás is befolyással van reájok, tehát illetőleg erjedésükre is.

Különben hogy a járás, lovaglás, szekerezés s egyéb mozgások által okozott általános testrázkodások, bizonyos ideig és fokban tartva, mily kedvezőleg hatnak a test létállapotára, épeti úgy tudjuk, mint ahogy az ének, zene sat. által okozott helyleges szabályzott agyrázkódások is közkedvelés és kereset tárgyai.

A szaglás és ízlés útjáni vegyhatányok, melyek az orr- és szájüregek nyálkás felületén át, idegek utján, hasonlólag az agyba hatolnak, mintegy előkészítői és ébresztői a kivánatoknak. vágyaknak vagy undornak