Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

IV. Az ember egészségének és betegségének mibenléte a benne lévő erjedések minőségében van. A láz, lob, hőfok-változások, ütérlökési, légzési, kiválasztási rendellenességek, valamint a szervi működések zavarai és az öszszeesés is csak egyes jelei a betegségnek, úgy, miként bizonyos hőfok, összetartás, ruganyosság, zsong sat. is jelző eredményei az egészségnek

nyomás, rázkódás és egyéb erőmüveletek utján. Erre vonatkozólag csak egy példát kívánunk itt a melegre nézve megemlíteni, minélfogva a mélyebben fekvő üt- er 3kbeni vér, úgy amint azok szétágaznak és a test külfelületéhez közelednek, hülepedik, mert aránylag a test hidegebb felületébe több meleget ad ki, mint a mennyitjaz elágazással növekedő nagyobb dörzsölés által nyer. Ellenkezőleg pedig az összeágazó visszereknél mind ez megfordítva van, s ezeknek vére hovatovábbi össze- ágazások után mindinkáb és inkább melegedik.

A test felületén kisugárzás által történő melegveszteséget nem közvetlenül a vér szenvedi, mert ez takarva van egyebek mellett ellaposodott és szilárdabbá lett bőrhámsejtekkel, melyek könnyebben és nagyobb mérvben adván ki magokból a meleget, ez nagy részben a közelükben lévő véredények vérének melegéből pótoltatik, s ennyiben a vér csak közvetőleg és közlés utján veszíti melegét. A vér különben a meleget, bármi utón kapja is ezt, rendes hőfokáig felmenőleg, nagyobb mérvben veszi be ; és megfordítva a magában felhalmozott meleget a vér, rendes hőfokától kezdve lefelé menöleg, kisebb mérvben adja ki, mint egyéb környezeti tárgyak.

Ezen meleggyüjtési és összehalmozási képessége a v érnek leginkább függ a benne oldott állapotban lévő fehérnye mennyiségétől; tehát ugyanazon vérminőség' mellett magától a vér mennyiségétől.

Ezért edény-táguláskor mindig nagyobb melegséget mutat a benne lévő vér, mert ezáltal nagyobbodik mennyisége és lassúbb folyás mellett gyarapodik nyomása az edény falaira.

E nyomás a vérbe ivódott gázok feszereje miatt még nagyobb s midőn a véredény ruganyos falai egyszerre, például edényideg-kifáradás következtében, meglazulnak, a bennök.lévö vér feleslegessé lett feszereje, mint meleg, azonnal felszabadul és nagyobbodott hőfok-