Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei
102 vostudomány, az összes gazdasági és gyári ipar, mikben a közjóllét emelkedik. A mint láttuk az erjedések általában oly vegytani folyamatok, melyeknél bizonyos egyszerűbb elemek vegytani összetételének eszközölhetésére, vagy bizonyos összetettebb testeknek egyszerűbb alkatrészeikre bont- hatása végett, élesztő szerveztetik. Az élesztő szervezetek tehát csak eszközök, mondhatni élő edények, a végett hogy bizonyos vegytani folyamatok és erőmüveletek. meghatározott helyben és időben történhessenek. Az élesztő szervezetek léte az erjedékeny közeg vegyalkatától függ. ennek vegyalkata pedig viszont az élesztő által fokonkénti változásban tartatik; mig végre e változás a maga rendjét lejárja, s az élesztő életműködése megszűnik. Ha itt egy czél- nak általában eszméje lehet, ez nem más mint az, hogy a közeg minél dúsabb tartalommal, a szervezet pedig minél tartósabb vagy szaporább élettel működhessenek közre. Midőn erjedés útján az elemek, akár egyneműek akár különnemüek, számosabban tétetnek és csoportosulnak vegyparányokká össze, akkor ezen műveletben éledés; midőn pedig az erjedő test. összetettebb vegy- parányai egyszerűbb, kisebb elem-csoportokra vagyis alkatrészeikre bomlanak, akkor e mozzanatban róhadás van jelen. így az eczet-erjedés, midőn az élesztő balc- teriák jobb táplálék hiányában elvégre az eczetet szénsavvá és vizzé bontják, eczet-rohadásba ; vagy platinpor utján, nagyobb melegben, eszközölve az eczet-képző- dést, ez vegybomlásba megy át. Éledés és rohadás az összetett erjedésekben rendesen eg}uitt vannak, és szükségesképen együtt és egyszerre kell lenniök, mert éledés vagy parányösszetétel csak egy adott másból ahoz elvétel utján lehetséges. Minden különnemű erjedéseknek, tehát éledésnek és rohadásnak is, saját külön élesztői vannak.
